Petra jelenti Dublinból /6.rész/

St.Patrick Day's

Drága Honfitársaim!

Először is, miután nemrég volt Magyarország nemzeti ünnepe, úgy gondolom, hogy legfontosabb ezt megemlítenem, mivelhogy nem felejtettem el hová is tartozom. Biztos voltam benne, hogy sokan élnek a lehetőséggel, és elutaznak a hosszú hétvégére, hogy a családi programoknak hódoljanak, a fiatalok pedig bulizzanak még egy nappal többet. Ilyenkor, pénteken nincs suli YEAAAAH! - Otthon is állandóan arra gondoltam, hogy plusz 1 szabadnap. - Na mivel most kint vagyok, ezt a napot ugyan le kell dolgoznom, de a hétfőt meg kapom én is szünetnek. YEAAAAH! Bank Holiday van ugyanis az íreknél március 18-án. Írország védőszentjét, St. Patrickot ünneplik, azaz voltaképpen a haláláról emlékeznek meg, de talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, ezen a napon az írek magukat ünneplik, az államukat, a nemzetüket. - ráadásul, ez az egyetlen saját nemzeti ünnepük - Ilyenkor hordószámra folyik a Guinness sör, felvonulnak karneváli hangulatban, szól az ír népzene, és mindenki zöldbe öltözik, hogy tisztelettel hódoljon az ír nemzeti szokásoknak.

Kapva kaptam az alkalmon, én is vettem egy nagy zöld kalapot, ír zászlót és egy ír kitűzőt. Úgy gondoltam ez így elegendő tőlem az ünnepléshez. Ezért hát a hosszú hétvégi terveim közé sűrítettem, hogy megnézem a Dublin-i belvárost, mert ki nem hagynám, hogy pár képet készítsek, vagy esetleg videót az otthoniaknak, NEKTEK.

Plusz pár fotózás is szerepel még a listámon. A bébiszitterkedésről röviden és tömören annyit, hogy megtudtam, Tom macska perzsául énekel, - elképesztő felfedezés - és készítettem nektek pár fotót a kislánnyal, miközben sétáltunk a tengerparton, a gyönyörű napsütésben. Pihentető volt, hiszen Mimi, szerencsémre bealudt a babakocsiban ismét. Egyre nehezebb távol lenni az otthonomtól, - ahogy telik az idő, úgy tör rám az erős honvágy érzése - nagyon nehéz kibírni nyárig, hogy ne ugorjak haza, de mivel hétvégente van csak szabadidőm, pénzkidobásnak tartanám, hogy 2 napra haza utazzak. Próbáltam az otthoniaknak egy kis "szentélyt" varázsolni az ablakomban, hogy mindig lássam a szeretteimet, akik támogattak. A legfontosabb,hogy ti is mindig higgyetek magatokban és az álmaitokban és soha ne adjátok fel! Reméltem, hogy kellemes hosszú hétvégétek lesz otthon, ám többektől hallottam, hogy micsoda vihar árnyékolta be az ünneplést. Ne aggódjatok, előbb-utóbb kisüt a nap.

Puszi nektek! További képek a galériában >>

Petra

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!