Amikor én kislány voltam, tündérmesék folytak a csapból is természetesen. Az örök szerelem a fő gonosz legyőzése, mindegy mennyire nehéz és lehetetlen, úgyis minden sikerül és a rossz elbukik, a jó pedig győz. A két szerelmes örök életen át együtt marad, harmóniában, szerelemben.

Így már megalapozva kislány koromban úgy gondoltam, hogy majd egyszer királynő leszek és lesz királyom. Ezt nagyon szerettem gyermekként, játszottam a babáimmal és elképzeltem és hatalmas örömömet leltem benne. Később persze eltelt pár év és tudtam, hogy nem léteznek a mesék a valóságban, de még nem volt barátom sem, így maradt az örök szerelem illúziója, amire elég csak várni.

Még több év és sok-sok csalódás, átverés, szakítás, tönkrement szerelmek roncsai  szegélyezték életem útját. Volt egy pont, amikor tisztán emlékszem, hogy magában a szerelemben is kételkedtem és azt sem hittem el, hogy valaki szerethet egy másik embert anélkül, hogy ott hagyná a francba, valamilyen ürüggyel.
Mekkora szerencse, hogy az ember lelke regenerálódik és igyekszik visszanyerni a vitalitását. Nyilván nem várok sült galambot, hogy majd az igazi szerelem bekopog és akár kislánykoromban a mesében, minden vágyam teljesül. De a szerelemben hiszek, méghozzá határozottam.

Igenis megtapasztaltam és az idősebb korosztályban is láttam rá példákat, hogy létezik az igaz szerelem. És én hiszek és hinni is fogok benne, ezt senki nem fogja még egyszer összedönteni bennem. A realitás talaján állva is elhihetem, vagyok elég jó ember ahhoz, hogy rám találjon a nagy Ő, aki igenis kitart mellettem és én mellette.

Megnézem a romantikus vígjátékokat is és szorítok a szerelmeseknek, mert a világ ettől számomra egy sokkal jobb hellyé változik. Hiszem, hogy a leggonoszabb lelkű ember is meglágyul mikor szerelmes lesz és nincs olyan ember a földön, akit ne tudna magával ragadni ez az érzelem. Lehet rajta uralkodni, de nem érdemes. Ez a csoda mindenkiből a legjobb oldalát hozza elő. A feltétel nélküliség, vidámság, kompromisszumkészség és egy fajta különös aura kíséri őket a mindennapjaik során. imádom ezt látni az embereken és ezt érezni is. a szerelem a legszebb dolog amit két felnőtt ember egymás iránt érezni tud. Ezért maradok én örök romantikus, fáradhatatlanul hívő.

Nem kell olyannak lenni, mint a mesében, nem kell a korona és a kastély sem. De mindenféleképpen igazinak kell lennie, a szívemet öltöztesse aranyba és a lelkemet szabadítsa fel. Ez a megfizethetetlen érzés, amiben hinni kell, szerelem nélkül az emberi kapcsolatok sokkal sivárabb térképet rajzolnának fel.

• érzelmek romantikus szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!