Nem csak elengedni nehéz, de szeretni is
- 2018. április 02.
-
Mounaji Barbi
- Komment
Gondolkozhatunk sokféleképpen a kapcsolatokról, az elszakadásokról, de az igazi, egyetlen ésszerű magyarázat ezekre, mindig a szív ügye. Már ha van bármi ésszerű is az érzelmekben.
Amikor van valaki, aki közel kerül hozzánk, valaki, aki több, mint az eddigiek, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez az egész soha nem ér majd véget. Aztán eljön egy pont, amikor az addigi odaadó, szeretettel teli energialánc elszakad.
Az ember magyarázatot keres arra, hogy miért történt ez? Próbálunk megoldásokat találni arra, hogy hogyan fordítsuk vissza az egészet oda, ahol még nyoma sem volt a félelemnek, a kétségnek és a szívfájdalomnak. A kérdés csak az, hogy mennyire van erre ráhatásunk?
Sokan, sokféleképpen próbáljuk orvosolni a szomorúságot. Az elengedésnek számos formája létezik és közel sem vezet mindegyik eredményre.
Vannak, akik hosszú időre remeteéletmódba kapcsolnak, vannak, akik éppen ellenkezőleg a kutyaharapást szőrével opcióra esküsznek. Belevetik magukat az újabb és újabb lehetőségbe, keresve a kiutat a szívzűrből, ami már rég egyre mélyebbre és mélyebbre nyomja a lelküket. Azt gondoljuk sokan, hogy ha már ez nem jött össze, akkor semmi gond, most eljött az, amikor élvezettel használjuk az adandó lehetőséget.
Egy ideig imponál, hogy különböző férfiak, és nők társaságát élvezhetjük? Oké, de meddig? Csírájában sem oldja meg a valódi problémánkat. És persze ezzel közel sem azt akarom mondani, hogy a megoldás kulcsa abban van, hogy eltemessük saját magunkat. Csupán csak arról van szó, hogy meg kell adni az időt magunknak.
Szólj hozzá a cikkhez