Nem az vagyok, akinek te gondolsz! Nem az vagyok, aki alárendeli magát a másiknak egy olyan kapcsolatban, ahol rabigába hajtanák. Nem az vagyok, aki szemet huny vagy félrenéz, ha a másik rendszeresen megalázza.

Nem az vagyok, aki alá-vagy fölérendelt szerepet magára vállal és ennek következtében aki hagyja, hogy atyáskodjanak felette, vagy épp ellenkezőleg, aki az anyuka szerepét felvenné a másik, ám számomra természetellenes normái végett. Nem az vagyok, aki a cseléded lesz sem az, aki kiszolgál téged az élet minden területén, mint egy kisgyereket szoktak, mert egy egyenrangú felnőtt ember mindent képes önmagának megteremteni és nem eszköztelen, mint egy kisgyerek.

Már korán megtanították, hogy velem nem lehet akármit megtenni, mert nem hagyhatom. Nem az vagyok, akit meg lehet vásárolni és akit azáltal, hogy úgy gondolod megvettél, azt teszel amit csak akarsz. Nem nyűgöz le a pénz. Jó ha van és természetesen nem adom ingyen a tudásom, de nem fog a pénz szaga magával ragadni! Tehát nem az vagyok, aki a tudást ingyen és bérmentve felkínálom, de az sem aki él hal a pénzért. Pontosan azért nem, mert már korán megtanultam és megláttam, hogy a pénz hiánya és többlete mire készteti az embereket és, hogy milyenné válnak annak függésétől. Teljesen kifordulnak önmagukból és szinte bármire képesek érte, de én nem. Ebben nincsen semmi szépség! Éppen ezért elhatároztam már gyerekként, hogy engem nem lehet megvásárolni, de amiért megdolgozom, annak elkérem az árát, mert nem az vagyok, akit meg lehet zsarolni vagy meg lehet félemlíteni, de az sem aki ingyen árulja a tudást, mert annak nincsen értéke.

Nem az vagyok, aki örömmel részt vesz a számomra unalmas és pitiáner játszmákban. Ezek olyan unalmas és toxikus játszmák, amelyek talán egy kisgyereket elszórakoztatnak ideig-óráig, de egy felnőtt, érett embert csak untatnak! Nem az vagyok, aki megijed attól, ha erősen meg kell húznia a határait sem az, aki retteg attól, hogy egyedül marad. Ezek mind alaptalan félelmek és a mai társadalom ezt hiteti el valójában velünk. Nem az vagyok, aki számomra méltatlan kapcsolatokban ragad sem az, aki értékes kapcsolatok nélkül éli le az életét. Nem az vagyok, aki még gyerek legbelül, de egész életében felnőttet játszik. De akkor mi vagyok?

Az vagyok, aki mer önmaga lenni, aki meghúzza a határait, aki nem fél nemet mondani és attól sem fél, hogy emiatt majd nem fogják szeretni. Az vagyok, aki erőteljesen kiáll önmagáért és aki inkább egyedül van ideig-óráig, csak ne kelljen rossz kapcsolatokban, társaságban lennie. Ezek olyan alapvető dolgok, amelyeket fel kell építeni ahhoz, hogy megőrizzem kapcsolataimban az egyenrangúságot és értéket. Ez utóbbi manapság nagyon ritka, viszont egész életemben erre törekedtem több kevesebb sikerrel, mert nem elég az, hogy én erre törekszem, ehhez partnerek kellenek. Ugyanakkor biztosan állíthatom, hogy az Élet eddig minden esetben hozzám irányította ezeket az embereket, szóval amint megváltozik a gondolkodás és hisz az ember önmagában és az elveiben, minden más megváltozik körülötte jó irányba. Nem az vagyok aki fél az élettől, azért mert már túl sok dolgot megéltem jót és főleg rosszat, hanem az vagyok, aki tele van élettel ennek ellenére is.

• értékek értékrend lélekhangok önismeret önszeretet

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!