Gyakran kapom meg azt a kérdést, hogy miért utazgatok egyedül, nem veszélyes-e, nem rossz-e, hogy nem tudom megosztani az élményt mással, és a többi. Röviden: nem hogy nem rossz, hanem egy fantasztikus és szerintem szükséges élmény is, amit mindenkinek ajánlanék, hogy életében legalább egyszer próbáljon ki.

A „solo travelling”, azaz egyedül utazgatás magyar utazók közt még viszonylag ritka, Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában azonban már külön fogalom. Az utazás ezen formája már hihetetlenül elterjedt és nagy kultúrája van, kismillió könyvet írtak a témával kapcsolatban, honlapok tucatjai foglalkoznak ezzel, szóval ahogy eddig is gondolhattátok, nem én találtam fel a spanyol viaszt.

Ez ma már egy általánosságban biztonságos módja az utazásnak. Nyilván vannak országok és országrészek között is nagy eltérések (a “technikai” részleteknek egy külön bejegyzést szentelek majd), de alapvetően ha az ember a józan észnek megfelelően viselkedik, és megfelelően utánanéz a választott úti célnak, akkor nagy baj nem lehet (na persze balesetek sajnos mindig történhetnek, a saját konyhádban rohangálva is, meg akkor is ha 3 másik emberrel utazol). A magyar konzuli honlap reális és up-to-date infókat nyújt a világ országairól, politikai helyzetéről, illetve olyan dolgokat is itt lehet a legegyszerűbben kideríteni, mint például vízum követelmények egy adott országba való belépéskor, vagy hogy van-e az adott helyen magyar képviselet, szóval akár egyedül, akár útitársakkal vág neki az ember, ezt ajánlom átböngészni, bár nyilván itt a száraz tényeket láthatod, szóval nem egy kedvcsináló olvasmány, de praktikus. klikk:

Imádok a barátaimmal is utazgatni, tehát abszolút nem ez ellen beszélek, de íme 5 indok, ami miatt mindenkinek receptre írnék fel legalább egy önálló utat az életben:

1. Rá vagy kényszerítve arra, hogy mindig figyelj, és ezt nem egy negatív dologként mondom, hogy ’sosem engedheted el magad’, hanem inkább tényleg annyira kiélesednek az érzékszerveid, annyival intenzívebben éled meg a környezetedet, hogy egy semmihez sem hasonlítható utazási élményre tehetsz szert, emellett sokkal többet fogsz kommunikálni helyiekkel és más utazókkal is, akik olyan új perspektívákat adhatnak, amiket a 10 éve ismert barátaiddal hülyülve biztosan nem kapnál meg. Ez nem az az agyonromantizált “élj a pillanatnak” sablon, hanem a szó legtisztább értelmében a jelenre koncentrálás és annak legintenzívebb megélése.

2. Nonstop tanulsz. Tanulsz az adott ország embereiről, kultúrájáról, nyelvéről, szokásairól, mindenről, persze ezeket az élményeket másokkal utazva is megkaphatod, de az egyedül utazgatás során annyit tanulsz a környezeteden kívül önmagadról is, mint talán soha máshol. Olyan körülmények közé kerülsz, amiket a hétköznapi életed során el sem tudnál képzelni, olyan kihívásokkal kell megküzdened, amelyek rendkívüliek és újszerűek, kilököd magad a komfortzónádból, és megláthatod, hogyan reagálsz ezekben a helyzetekben, mikor mit priorizálsz, mi válik fontossá, értékessé egyes szituációkban, átértékelsz dolgokat, akár olyasmiket is, amelyek már hosszú évek óta berögzült gondolatok, tervek vagy nézetek voltak a fejedben, megkérdőjelezel dolgokat, kíváncsi leszel, érdeklődni kezdesz olyasmik iránt, amikről korábban nem is hallottál vagy abszolút nem vonzottak, felfedezed olyan erősségeidet, melyekkel talán nem is voltál tisztában, és még tudnám sorolni, de úgyis mindenkinek mást ad az egész. Az azonban biztos, hogy ezerszer többet kapsz, mint azt az elején el tudnád képzelni.

3. Az előbb említettekhez kapcsolódva az egyik legfontosabb hozadéka számomra az egyedül utazásnak, az a fajta önbizalom, amit annak megélése ad, hogy minden helyzetet meg tudsz oldani, olyasmiket is, amiket korábban el sem tudtál volna képzelni, hogy meg tudsz csinálni önállóan, ugyanakkor ez nem megy át arroganciába, mert az út egész biztos, hogy rengeteg alázatra is nevel, ahogy rájössz, hogy mennyi minden van, amiről korábban nem tudtál, helyek, amikről nem is hallottál, emberi sorsok és problémák, amiket elképzelni sem tudtál, olyan természeti erők, amelyekre nem lehet felkészülni, és tudnám sorolni. Egyszerre jössz rá, hogy milyen picike vagy ebben az univerzumban, de közben milyen erős is, ahogy mindent megoldasz.

4. Az előzőhöz kapcsolódva, nem csak önbizalmat ad az út, hanem megerősíti a másokba vetett bizalmadat is. A híradó tele van a világ szörnyűségeivel, minden napra jut egy terror támadás, rablás, gyilkosság, és a többi. Nyilván, mert ezek hírértékűek. Az nem hírértékű, mikor valaki rád mosolyog váratlanul az utcán, vagy mikor valaki útba igazít, mikor már három órája próbálod megtalálni a hosztelt, és a hasonló sztorik, de mikor elindulsz, meglátod ezeket is. Ahányszor úton vagyok, tele vagyok pozitív élményekkel, visszaadja az emberiségbe vetett hitem, és megerősít abban, hogy ez a világ nem olyan szörnyű és gonosz hely, mint amilyennek néha gondoljuk.

5. Nem szoktam azt érezni, hogy nem tudom megosztani az élményeimet másokkal. Sajnos vagy nem sajnos, de mivel Angliában élek, távol a legtöbb barátomtól és a családomtól, hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a „megosztás” digitálisan zajlik, úgyhogy nekem ez nem egy nagy megrendülés. És az élményeket új emberekkel megosztani is hihetetlen érzés, mint mikor éled a kis szürke hétköznapodat és ér egy váratlan kedves gesztus valakitől, akitől és amire egyáltalán nem számítottál és pont a váratlansága miatt az egész napodat beragyogja. Mikor egyedül utazok, minden napra ezernyi ilyen élmény jut.

Szóval készülj fel, gondold át előre, hova vágysz, anyagilag mi fér bele, emberileg mire vállalkoznál (időben, távolságban), nyilván nem kell azonnal hónapokra lelécelni otthonról egy idegen kontinensre (én 13 éves voltam, mikor anyu beíratott egy nyári suliba Bécsben, szóval alig pár óra autóútra otthontól, ahova barátok nélkül, senkit sem ismerve érkeztem 3 hétre, és akkor ez óriási dolog volt az életemben). Mindenkiben van egy kis félsz az elején, még a rutinosabb utazókban is, ami aztán nagy valószínűséggel átalakul egy pozitív izgalommá. De a lényeg, hogy vágj bele, mert mindenkinek kívánom azokat a fantasztikus élményeket és azokat a különleges tapasztalatokat, amiket az ember akkor élhet meg, ha egyszer kipróbálja magát egy ilyen kalandban.

Fanni blogját itt tudod követni. Valamint az instagrammon itt!

• egyedül gáspár fanni solo travelling utazás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!