Mi a teendő, ha csúnyán beszél, káromkodik a gyerek?

A gyermek káromkodásának, a csúnya beszédének a gyökerei nagyon mélyen vannak. Bár a szavak elszállnak, a nyomában ott a keserűség, és a megfélemlítés. Mit lehet tenni?

A pszichológusok nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy a gyerekek leginkább a szülői viselkedésből tanulnak. Számukra az apa és az anya az Isten, rá akarnak hasonlítani, olyanok akarnak lenni, mint ők. Egy vezetés közben kimondott csúnya szó mennyire megmarad a gyerekben, de sajnos sokszor észre sem vesszük azt a rengeteg negatív viselkedésmintát, amit közvetítünk a gyerekeinknek. Itt az idő elgondolkozni, mit szeretnénk megtanítani nekik. Jó példát mutatni néha nehezebb, mint hinnénk. A gyermekeknek a csúnya beszéd határát nem nehéz átlépniük, de amikor szóban folyamatosan támadóvá vállnak, követelőznek, és megpróbálnak félelmet kelteni azáltal, hogy fenyegetik a másik embert, onnantól a tettek mezejére kell lépni.

Takács Péter gyermek életmód-tanácsadó szerint ezek a gyermekek azért beszélnek csúnyán, káromkodnak, mert erőtlennek érzik magukat, és azáltal hogy kirohannak valaki ellen, hogy kontrollálhatják a helyzetet. A másik ok, hogy nincs meg bennük az a problémamegoldó készség, mely segítségével helyesen tudnák kezelni a frusztrációt, csalódást, konfliktusokat. Amennyiben a gyermek nem sajátítja el a különböző problémamegoldó készségeket, melyek elengedhetetlenek a szocializációhoz, annak több oka lehet. Az ok kereshető a személyes temperamentumban, a diagnosztizált vagy nem diagnosztizált tanulási nehézségekben, illetve a családon belül zajló problémákban. Ezek a gyermekek érzelmi kimerültséget mutatnak, mikor azzal kell szembesülniük, hogy nem képesek megoldani az együttéléskor felmerülő problémákat. Ha nincsenek meg a problémamegoldó eszközeik, hogy kezeljék a kellemetlen érzéseiket, akkor fordulnak a megfélemlítéshez, verbális agresszióhoz.

Így kezdődik

Ha például a gyermeknek egy áruházban mondunk neki nemet valamire, akkor sokszor kezdődik a hiszti. Más szóval a gyermek jelt ad a szülőnek: „Ha továbbra is nemet mondasz és nem engedsz, akkor hisztizni fogok!” Ha a szülő enged, a gyermek eléri a célját, azért a szülő megtanítja a gyermekét, hogy átvegye az irányítást a szülő fölött. A szülő pedig így megtanulja elfogadni az egyre helytelenebb viselkedési formákat a gyermekétől. Ezek a hisztik egy idő után általában eltűnnek, s helyére bekerül a verbális agresszió, káromkodás, fenyegetés, megfélemlítés. Ahogy a gyermek idősödik és bekerül az óvodába, a hiszti nem elfogadható viselkedési forma. Viszont a homokozóban, ha elbánik egy másik gyermekkel és sikerül elijeszteni, akkor övé a pálya! Igaz, hogy a másik gyermekek elkerülik, és nem játszanak vele, de a viselkedési forma ismét megerősítést nyer. A technika itt is működik – véli Takács Péter gyermek életmód-tanácsadó.

Szabályok

A gyerekeknek szüksége van szabályokra, mert ezek között biztonságban érzi magát. Természetesen adódnak olyan helyzetek, amikor a kereteket a gyerek ki akarja tágítani, s azt már a szülőknek közösen kell eldönteni, hogy mi az ami megengedett, és mi nem. Azt viszont érdemes belevenni a szabályokba, hogy mi a következménye, ha megszegik, és ezt tudatosítani a gyerekben is.

Ha kicsúszik a szánkon néha egy-egy csúnya szó, akkor azt többféle módon lehet kezelni:

1. Lehet perselyt készíteni, és aki csúnyán beszél, az bedob valamennyi pénzt, a hónap végén az lapja a perselyben lévő összeget, aki a legkevesebbet beszélt csúnyán.

2. A csúnya szavak, minősítések elhangzása esetén szép szavakat is lehet mondani. „Bár az előbb nagyon haragudtam rád, és csúnyán beszéltem veled, de szeretlek, kérlek bocsáss meg a csúnya beszéd miatt!”

3. Személyes példán keresztül tanítsuk meg a gyerekeinket arra, hogy a másik ember szóbeli bántalmazása az sérülést okoz a másiknak. Ne a személyt, hanem a viselkedést szabályozzuk. Ilyenkor például a „Karcsi elment az eszed?!” helyett a „Karcsi, amit csinálsz az veszélyes!” mondatot tudatosítsuk a gyermekben.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!