Alapvető, hogy ott van a kölcsönös vonzalom, a közös értékrend, az előremutató célok, és egy összeegyeztethető élet. A nagy szerelem. De összeér a lelkünk is? Tudok előtted bármiről, szégyenérzet, tabuk, félelem nélkül beszélni? Te vagy az, akit tényleg nekem szánt az élet?

Hogyan kezdhetnék bele bármibe is, ha már az elején egyértelmű, hogy teljesen másképpen gondoljuk? Ha téged nem érdekel, hogy mi miért történik, és szerinted az egész vakszerencse, puszta véletlen - egy zűrös, és ésszerűtlen egyveleg. Szerintem meg tökéletes helye van mindennek, és a végén összeér minden – mert minden egy. Mondd, mihez kezdjünk mindezzel?

Persze lehet így is élni, elkísérhetsz egy darabon, tanulhatunk belőle amennyit csak akarunk, mindketten. De ha a lelkembe nézek, akkor azt gondolom, hogy nem te vagy az az egy nekem, egy életet erre építeni nem tudok, pláne nem akarok. Kiderül ez se perc alatt a legeslegelején, konkrétan pár mondatból, gondolat foszlányból. És onnantól? Belém fagy a szó, és nem érzem úgy, hogy szabadon mondhatom, hogy a kezem helyett, a lelkemet is csókolod. Nem közös a valóságdarabunk. Nem csak kicsit tér el, vagy esetleg kellemesen színes a gondolkodásmódunk. Hanem fundamentálisan eltérő, és szinte sehol sem összeegyeztethető az, amit egy dolog kapcsán te és én gondolunk.

Bármit mesélek, valamit mindig elhallgatok, mert tudom, hogy te teljesen máshogyan gondolod, hogy tulajdonképpen neked nem is mondhatom. Téged nem érdekel, hogy mit álmodtam, mert szerinted az álmok nem jelentenek semmit, így hiába fontos az nekem, veled felesleges megosztanom. Nem veszed komolyan, ha azt mondom, hogy rossz érzésem van valamivel vagy valakivel kapcsolatban. Pedig tudom, hogy én megérzem az ilyesmit, tudom, hogy a legkevésbé sem alaptalan részemről az ezt érintő aggodalom. Mosolyogsz rajtam, babonásnak titulálva, talán lesajnálva a hitvilágom. Meg szeretnél érteni, és látni, amit én is látok, de nem tehetsz róla: képtelen vagy, te egyszerűen másképpen látod.

• érzések lélekhangok

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!