Hogyan látja magát egy Alzheimer-kóros?

Egy Alzheimer kórban szenvedő művész betegsége kezdetétől minden évben portrét készített magáról. Az agyban lejátszódó változás egészen döbbenetes. A képeket megtekinthetitek most cikkünkben. Az első alkotás még egészségesen készült 1967-ben, a többi pedig a betegség fázisait mutatja be eme érzékeny módon.

1967

Az Alzheimer-kór az egyik demencia fajta. A demencia szellemi hanyatlást jelent, és nem betegség, hanem csupán tünetet. Azaz a szellemi leépülés különböző betegségek tünete, hasonlóan a fájdalomhoz. Oki kivizsgálása azért nagyon fontos, mert a kezelésük is jelentősen különbözik. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Michelangelo 89 éves korában bekövetkezett haláláig dolgozott a Szent Péter bazilika tervein, Tiziano 91 éves koráig alkotta mesterműveit Velencében, Verdi már elmúlt 70 éves, mikor abbahagyta a komponálást, Händel apja gyermeke születésekor 63 éves, híres sebészorvos volt. A demencia fogalma az értelmi (kognitiv) és gondolkodási képesség folyamatos hanyatlása, ami jelentősen megnehezíti a szokványos tevékenységeket. A háziorvosokat szellemi hanyatlás miatt felkereső betegeknél közel 50% belgyógyászati betegség vagy kezelhető neurológiai betegség (agyérbetegség, epilepsziar) okozza a tüneteket. Sokféle gyógyszer is okozhat gondolkodási zavarokat, különösen időseknél a beszűkült vesefunkciók és a kevés folyadék fogyasztása miatt.

A fenti tüneti demencia kizárása után, speciális tesztek elvégzését követően úgynevezett neurodegenerativ demencia véleményezhető, ennek leggyakoribb fajtája az Alzheimer-kór. A neurodegenerativ betegségeknél sejtpusztulás jön létre, ami szabad szemmel, CT-vel és MR-rel nem látható. Az agy nagyon különleges szerv, mert mindegyik agysejtnek sajátos, csak rá jellemző funkciója van, ellentétben a többi szervvel, ahol minden sejt egyforma feladatot végez. Az agy különböző területei különböző funkciókkal rendelkeznek, és ezek összehangolt együttműködése a feltétele a zavartalan agyi tevékenységnek. A demenciáknál a sejtpusztulás nem az összes agysejtben kezdődik egyszerre, hanem a pusztulás fokozatosan terjed az egyik agysejtről a másikra, egyik agyterületről a következőre. A betegség előrehaladásával más-más agyi régiókban pusztulnak a sejtek, miközben a még érintetlen agyterületek tovább működnek. Így fordulhat elő, hogy a beteg nem képes megjegyezni a közelmúlt eseményeit, de még tud keresztrejtvényt fejteni. Az Alzheimer-kór nem látható a betegen, ezért a gondozókat gyakran nagyon bosszantja a beteg magatartása. Fontos a betegség lényegének a megismerése a hozzátartozók által, hogy gyötrő bosszúság helyett igazi segítőkészséget érezzenek a beteg iránt.

Kerekes Éva neurológus és gyermekneurológus szakorvos, Kisvárda.