Egyes becslések szerint világszerte nagyjából 4 milliárd ember használja a Facebook, a Twitter és az Instagram nevezetű internetes közösségi oldalakat. Ez a fajta információ arra késztette a mentálhigiénés szakembereket, hogy megvizsgálják, vajon a közösségi média óriási népszerűsége szerepet játszik-e a depresszió kialakulásában.

A kutatások szerint azok az emberek, akik korlátozzák a közösségi médián töltött idejüket, általában boldogabbak, mint azok, akik nem. A tanulmányok azt is jelzik, hogy a közösségi média számos negatív érzelmet válthat ki a felhasználókból, amelyek hozzájárulnak a depressziós tüneteikhez, vagy súlyosbítják azokat.

De mi is a depresszió pontosan?

A klinikai depresszió vagy major depressziós zavar olyan hangulatzavar, amelyet folyamatos szomorúságérzés és az egyén által korábban kedvelt tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése jellemez. A depresszió lehet enyhe vagy súlyos, és megnehezíti az érintettek számára a koncentrációt, a megfelelő alvást vagy étkezést, a döntéshozatalt vagy a szokásos rutinok elvégzését.
A depresszióban szenvedők a halál vagy az öngyilkosság gondolatával is foglalkozhatnak, értéktelennek érezhetik magukat, szorongás alakulhat ki bennük, vagy olyan fizikai tüneteket tapasztalhatnak, mint a fáradtság vagy fejfájás. A depresszió kezelésére többek között pszichoterápiát és gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A közösségi médián töltött idő korlátozása és a valós kapcsolatok előtérbe helyezése jótékony hatással lehet a mentális egészségre.

Tények a közösségi médiáról és a depresszióról:

A közösségi média még soha nem volt ennyire népszerű, a világ lakosságának több mint fele aktív ezeken a hálózatépítő oldalakon, amelyek nonstop híreket görgetnek, amelyek nagy része negatív.
Egy 2018-ban megjelent Lancet tanulmány szerint azok, akik késő este a Facebookot nézik, nagyobb valószínűséggel érzik magukat depressziósnak és boldogtalannak.
Egy másik 2018-as tanulmány szerint minél kevesebb időt töltenek az emberek a közösségi médián, annál kevesebb depressziós és magányos tünetet éreznek.
Egy 2015-ös tanulmány szerint azok a Facebook-felhasználók, akik irigységet éreztek a közösségi oldalon való tartózkodás közben, nagyobb valószínűséggel észleltek depressziós tüneteket.

Van-e ok-okozati összefüggés vagy korreláció?

A közösségi médiával és a mentális egészséggel kapcsolatos egyes tanulmányok azt mutatják, hogy összefüggés van a hálózatépítő oldalak és a depresszió között. Más kutatások egy lépéssel tovább mennek, és úgy vélik, hogy a közösségi média nagyon is okozhat depressziót. Egy mérföldkőnek számító tanulmány – „No More FOMO: Limiting Social Media Decreases Loneliness and Depression” - 2018-ban jelent meg a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóiratban.  A tanulmány megállapította, hogy minél kevesebbet használták az emberek a közösségi médiát, annál kevésbé érezték magukat depressziósnak és magányosnak.

A látszólag „tökéletes” életet élő emberek fotóinak vagy posztjainak befogadása olyan érzést kelthet a közösségi média felhasználóiban, mintha ők nem felelnének meg. A Missouri Egyetem 2015-ös tanulmánya szerint a rendszeres Facebook-felhasználóknál nagyobb eséllyel alakult ki depresszió, ha az irigység érzését érezték, miközben egy gyönyörű pár képeit görgették pl. a közösségi oldalon.

Az FOMO jelenséget nem szabad a szőnyeg alá söpörni. A félelem, hogy bármiből is kimaradunk esetleg, rendkívül nagy fájdalmat, negatív érzelmeket generálhat bennünk. A közösségi média is okozhat a felhasználóknak FOMO-érzést, például ha meghívást kaptak egy barátjuk tengerparti nyaralására, de valamiért nem tudtak elmenni. Vagy ha a barát egyáltalán nem hívta meg őket a kirándulásra, a felhasználók megbántva és elhagyatottnak érezhetik magukat, ha azt látják, hogy mások a társasági körükből igen. Ez arra késztetheti őket, hogy megkérdőjelezzék barátságaikat vagy saját önértékelésüket.

Azok a közösségi média felhasználók, akik meglátogatják egy exük közösségi oldalát, és olyan képeket látnak, amelyeken a volt partnerük egy új lánnyal vagy fiúval randizik, szintén FOMO-t tapasztalhatnak. Elgondolkodhatnak azon, hogy az exük miért nem vitte el őket soha ilyen puccos éttermekbe, vagy miért nem halmozta el őket ajándékokkal.

Végső soron, a közösségi médián töltött idő korlátozása azt jelentheti, hogy kevesebb időt töltünk azzal, hogy másokhoz hasonlítgatjuk magunkat.

• depresszió közösségi média

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!