Nem leredukált, halvány gőz van a bensőmben. Az én lángom csak lobog, kiolthatatlan, de nem perzsel szándékosan, nem okoz pusztán kedvtelésből égési sérüléseket.

Ez vagyok én. Sokan úgy vélik, az ilyen emberek féktelenül csaponganak ide-oda, és semmi céljuk nincsen, pedig ők élnek igazán. Szabadon. Nyitottak a világ minden új kincsére és szeretnék követni az álmaikat, a vágyaikat, akkor is, ha mások szemében ez őrültségnek tűnik. Kilógni a sorból. Azt mondják az sosem jó, sőt, túl furcsa, talán jobb mégis keresni egy helyet valahol a tömegben, és észrevétlenül elvegyülni. A furcsaság inkább az, hogy meg sem fordult a fejemben kilógni. Egyszerűen hagyom magam úgy működni, ahogy az természetes. Miért erőszakolnám meg saját magam?

Szóval, ha inkább takaréklángra tennél, bárhol is találkoztunk az életben, lépj egyet hátra és gondolkodj el. Nem kötelező semmi sem. Ha inkább takaréklángra tennél, legyen ennyi elég már most, mert én mindig tűzforrón fogok égni, és ebből nem engedek. Hiszen ez vagyok én, megégetni pedig csak úgy tudod magad, ha lerombolod a lángok szabadságát. Sokfélék vagyunk szerencsére, ezért egyáltalán nem baj, ha lesznek olyan emberek, akikkel nem tudsz azonosulni, vagy nem tudod őket teljes mértékben elfogadni. Hazugság lenne azt állítani, hogy én nem éreztem még így, de ettől még pontosan tudtam, hogy a helyes cselekedet az, ha hagyom, hogy tovább szálljon a másik. Nem is szállni hagyni, SZÁRNYALNI. Nem akadályozva, vagy tönkre téve a saját fejlődéstörténetét.

Azt hiszem, gyakran összekeverjük ezt a jelenséget a negatív emberi tulajdonságokkal. Hagyni kibontakozni egy egyéniséget, vagy élni hagyni a másikat, az sosem lesz egyenlő a bűnnel. Ettől még létezik elfogadás, empátia, tolerancia, és tudásvágy is. Mert igen, ezek a fényesen ragyogó lelkek is fokozatos lépéseket tesznek meg nap, mint nap, és tökéletesítik a világhoz való hozzáállásukat, de a dolog lényege akkor sem ez, vagy csak ez.

• lélekhangok önismeret személyiségfejlődés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!