A házasságot nevezhetnénk egy különleges barátságnak, amibe beleértjük, és egyben ki is zárjuk annak a két legrosszabb végletét: a vallás vagy a társadalom által emelt börtön gondolatát, melyből egyetlen kiút a halál, illetve azt, amikor a kötelék az amúgy nagyra becsült barátság vagy testvériség szintjére csorbul.

Pedig a hasonlóság a házasság és a barátság között égbekiáltó. Mindkettő a hűségben, a kitartásban és a nehézségek kölcsönös leküzdésében teljesedik ki. A házasság felé  vezető út célegyenesére fordulva a végső hajránál, a magas pulzusszám és a kevés levegő okozta légszomj jellemzi a célszalag átszakítása előtti sprintet.

Ebben az euforikus állapotban a barátság gondolata abszurdnak, mi több valamiféle sértő perverziónak tűnik, ami legfeljebb az öregeknek való, akik már feladták, és ha már nincs lovuk, a szamár is adomány lehet. Ezzel szemben a szerelem a kompromisszum nélküli szárnyalást szimbolizálja, amit inkább a mozi hátsó sorában való összebújás jellemez, mint a bántás és rosszindulat nélküli tréfálkozás.

Azonban amikor a szerelembe beleszületik a barátság, akkor csoda történik. Mintha a reggeli harmatot már a perzselő nap sem tudná felszárítani.

• férfiszemmel házasság kapcsolatok

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!