Időnként az ember a házasságot oly mértékben szent köteléknek tartja, hogy felelősségét kiterjesztve, kötelességének érzi minden téren levenni a terhet a házastársa válláról.

Az egyik ilyen terület a sz-e-x-ualitás. Csak azért, hogy a munka frontján százhúsz százalékban le és túlterhelt párját ne feszítse és terhelje tovább, szeretőt tart, mintegy kímélve társát. Még az elkövetett etikátlanságból és hazugságból fakadó lelkiismeretfurdalást is vállalja.

Viccet félretéve, nyilván senki sem tenne ilyet soha. Olyat pedig bizonyossággal nem, hogy ez folytatólagosan elkövetett tett legyen. Az pedig teljességgel lehetetlen, hogy közben a szeretőt hitegeti: "Drágám, ez az utolsó külön töltött karácsonyunk, aztán ígérem lelépek otthonról, és végre elkezdjük a saját és önálló életünket. Csak ketten."

Ha a másik oldalon lennénk szeretőként, ami szintén nem történhet meg, hiszen nem asszisztálnánk más házasságtöréséhez, tehát sosem kaphatnánk ilyen ígéreteket. Persze ha kapnánk, akkor se hinnénk benne.

Amennyiben mégis olyan balesetet szenvednénk, hogy kapcsolatban levő lenne az illető, akivel összekeveredünk, és nem állunk meg az egyéjszakás kalandnál, és folyamatosan bűntársa leszünk, majd elhisszük az ígéretet, hogy értünk otthagy csapot-papot, amit egy csodás napon be is vált, majd megjelenik a bőröndjével az ajtónkban... Nos, valószínű soha nem jutna eszünkbe, hogy jó esélyünk van arra, hogy velünk ugyanezt fogja tenni, ha elromlik a kapcsolatunk. És ami még a halálnál is biztosabb, hogy ő ezt soha nem tenné meg velünk.

További írások ITT!

• férfiszemmel házasság hűtlenség megcsalás stylemagazin férfiszempont

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!