Nem könnyű így utólag bármi újat mondani, főleg úgy, hogy hol botrányokról, hol elkeseredettségről olvashat a közönség, vagy az egyszerű szörföző, mégis pár nappal a döntő után talán higgadtabban lehet értékelni.

Jelen sorok írója ugyan korábban bejelentette elfogultságát, ám megpróbáltam valahogyan másképpen figyelni, vagy inkább a végén megérteni a döntést, illetve megfigyelni a közönség reakcióit.

 A végső döntésbe a nézők nem szólhattak bele, csak javaslatot tehettek, így szinte természetesnek vehettük a Király családot, Caramelt, a Compact Discot, meglepetésként talán a furán vidám, de mindenképpen profi Heinz Gábor hatott, ám az utolsó döntést akkor értettem meg, amikor megtekintettem a dalhoz készült videót. Akkor vált tökéletesen értelmezhetővé a Compact Disco mondanivalója, amit érthetően az élő előadásnál nem láthattunk, hiszen akkor a pillanat produkciójával voltunk elfoglalva. A Föld nevű bolygó egészen más képet mutat, ha alászállunk, és ez az utazás, annak ellenére, hogy popzenéről van szó, semmiképpen sem pozitívan népszerű, hiszen a forrongó emberiséget látjuk, egy cseppet sem kedves, és mosolygós világot.

Mégis az előadásban volt valami pozitív, és valóban felbukkant a lehetőség szikrája, hogy ugyan minőségi popzenét ebből a kis országból szinte lehetetlen a világhírnévig elvinni, de talán mégis ott lehet az esély, hogy megmutathatjuk magunkat országnak-világnak.

Jómagam természetesen boldog voltam a Like a Child láttán, valamint Tóth Gabi is feltüzelt, mégis Fábián Juli és Zoohacker az, akiknek élőben is kívántam már, hogy bárcsak egyszer David Guetta megirigyelné őket, hiszen a letisztult táncolható muzsika olyan távlatokat rejt, amit manapság nem is sejthetünk, csupán vágyhatunk rá, vagy éppen hihetünk benne.

A Compact Discoval hamarosan bővebb interjút olvashat a Stylemagazin kedves közönsége, addig is a nyertes dal videoklipje legyen a kedvcsináló az egyedi világkörüli utazásnak!

Bokros László

• Compact Disco Eurovízió Zene

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!