Eötvös Péter új operája először Magyarországon
Január 23-án egyetlen alkalommal látható a Művészetek Palotájában Eötvös Péter új operája, a 26. Mini-Fesztivál nyitóelőadásaként
A világ egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjének Paradise Reloaded (Lilith) című művét 2013 októberében mutatták be a bécsi Wien Modern fesztiválon. A szerző átdolgozta előző operaszínpadi munkája, a Madách drámája által ihletett Az ördög tragédiája szövegét, és új művet írt az egyik szereplője köré. Lilith az apokrif héber források szerint Ádám első felesége volt, akit száműztek a Paradicsomból, azonban a démonlétet megelégelvén vissza szeretne térni eredeti otthonába. A műben zajló konfliktusok sorozatának komoly tétje van: mi lett volna, ha a mi Biblián alapuló kultúránk nem Évát tekinti ősanyának, hanem az emancipált Lilithet?
Eötvös Péter világszerte az egyik legelismertebb zeneszerző, eleven hungarikum. Az erdélyi születésű, idén hetvenesztendős komponista kezdetben a kortárs repertoár karmestereként szerzett nemzetközi hírnevet, és a korszak legmeghatározóbb alkotóival dolgozott együtt: 1968-tól a kölni Stockhausen Ensemble tagja volt, 1978 és 1991 között Pierre Boulez meghívására a párizsi Ensemble InterContemporain művészeti igazgatójaként működött. Csehov Három nővér című darabja alapján készült operája – amely azóta túl van a száznegyvenedik előadáson – hozott számára operaszerzőként is világhírt, azóta kizárólag felkérésekre dolgozik. Műveiért, különösképp versenyműveiért és operáiért ma már Bécstől New Yorkig sorban állnak a világ legnevesebb házai és társulatai. Munkaideje több évre előre foglalt, ám kevéssé ismert tény: Eötvös Péter Magyarországon él és komponál, emellett kortárs zenei alapítványán keresztül tehetséges fiatal komponisták nemzetközi karrierjét segít elindítani.
A komponista legújabb operája a fiatal német író, Albert Ostermaier drámájának átdolgozásán alapul. Az eredeti Ostermaier-történetnek, amelyből Eötvös Péter Az ördög tragédiája című, 2010-ben Kovalik Balázs rendezésében Münchenben bemutatott operáját írta, Lucifer a főszereplője; a darabbal azonban nem volt teljes mértékben elégedett a szerző, és a számára legérdekesebb személyt, Lilithet szemelte ki új operája címadó alakjának.
Lilith, az apokrif démonasszony
A rendelkezésre álló források Lilithet az első férfihoz, Ádámhoz hasonlóan mesterségesen teremtett emberként írják le, aki azonban tőle teljesen eltérő habitussal bír: míg Ádám Isten hűséges szolgája és társalgópartnere, Lilith kreatív és lázadó alkat. Évával ellentétben nem függ a férfitól, sőt, valósággal forrong a saját létében. Egyes írások szerint azért űzték el a Paradicsomból, mert rávette Istent, hogy árulja el neki szent nevét, mások szexuális túlfűtöttségét említik okként. Bármi legyen a vélekedés, Lilith a bibliai kor férfiközpontú társadalomfelfogása szerint nő létére túlzottan emancipált, függetlenségével a férfiakat igencsak bosszantó jelenség lehetett, nem meglepő tehát, hogy alakja nem kerülhetett bele a Szentírásba. Éva ellenhősnőjének története a zsidó hitvilág szerves részévé vált, és a 20. század elején ébredezni kezdő nyugati feminista törekvések előszeretettel tűzték zászlajukra alakját, Lilith számtalan könyvkereskedés és kávézó névadója volt.
Eötvös: „Nagyon érdekelnek a kozmosztanok”
Az opera konfliktusa két szinten zajlik: áthatja Isten és Lucifer állandó perlekedése, valamint a két nő, Éva és Lilith közötti versengés, ám végső soron mindannyian Ádámot szeretnék megszerezni, maguk mellé állítani. Az isteni rangú Lucifer a Földre száll, hatalmat szeretne szerezni lakói felett. Lilith eközben Ádámot keresi, mert a démonléttől végleg megszabadulva világra szeretne hozni egy embergenerációt. Szövetkezne Luciferrel, hogy megtalálják Ádámot, és saját oldalukra állítsák. Éva a Lilithtel való párharc során többször meghal, és – szinte futurisztikus módon – minden színre lépésekor újabb testben jelenik meg. „Ostermaier imádja a sci-fit. Mindegyik szereplője a Mátrixra vagy más filmre hajaz, engem pedig fiatalkorom óta nagyon érdekelnek a kozmosztanok” – magyarázza Eötvös.
Az olló segítségével készült librettó
A szövegkönyv elkészítésekor Eötvös ugyanazt a szokatlan technikát alkalmazta, amit Az ördög tragédiája esetében is. A módszer először a Három nővér, majd az Angyalok Amerikában című operáinál keltett komoly nemzetközi visszhangot a zeneszerző számára; lényege a következő: a komponista feleségével, Mezei Máriával közösen az eredeti szövegkönyvet fizikailag is szétvagdosta, majd az „atomjaira bontott” dialógusoknak új narratív sorrendet adtak, amellyel az eredetitől gyökeresen eltérő történet keletkezett.
Az évad egyetlen magyarországi Eötvös-operapremierje
A Paradise Reloaded (Lilith) vérbeli 21. századi alkotás, amely a kortárs színház felől közelít a zene felé, és mindvégig magával ragadó cselekménnyel; fajsúlyos, ugyanakkor a humort és önreflexiót sohasem nélkülöző dramaturgiával feszegeti a kérdést, amelyre mindenki kíváncsi: vajon kitől származunk, kinek a gyermekei vagyunk?
A január 23-i magyarországi bemutatón szinte változatlan összeállításban lép fel a bécsi premier Eötvös Péter által kiválasztott szereplőgárdája, köztük olyan kiváló énekesekkel, mint a női főszerepeket alakító Annette Schönmüller (Lilith) és Rebecca Nelsen (Éva). Az operát a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadtechnikai lehetőségeinek köszönhetően a Művészetek Palotája félig szcenírozott formában, az októberi bécsi ősbemutatót idéző módon, a Götz Friedrich-díjas Johannes Erath rendezésében állítja színpadra.
A bécsi Neue Oper Wien és a Müpa együttműködésében megvalósuló magyarországi bemutató autentikusságát emeli, hogy Eötvös Péter a helyszínen követte végig az MR Szimfonikusok próbáit, valamint a Lucifer szerepében először Budapesten hallható kiváló német bariton, Holger Falk is a komponista személyes instrukciói alapján készült fel a Paradise Reloaded (Lilith) magyarországi bemutatójára. A művet az évad zenekara, az MR Szimfonikusok élén az együttes vezető karmestere, Vajda Gergely fogja dirigálni, aki korábban Eötvös Péternél mélyítette el tudását. Vajda Gergely neve nemcsak karmesterként, hanem zeneszerzőként is ismerősen csenghet; szerteágazó tevékenységének köszönhetően kortárs művekben jelenleg ő az egyik legsokoldalúbb tapasztalattal rendelkező magyar karmester.
Az évad magyarországi Eötvös-operapremierje egyetlen alkalommal látható a Művészetek Palotájában, január 23-án 19 órától.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez