Eltűnt erőszakos férfiak, és rengeteg vér...

Harlan Coben: Maradj mellettem

A rutinos krimiolvasó nem jön zavarba, bár azért a csavarok néhol nem is annyira egyszerűek, mint első olvasatra gondolnánk. Persze a nőt itt is érdemes keresni, hiszen erőszakos férfiak tűnnek el sorban az évek alatt. Amikor pedig az egyiküket mégis feltűnni látják, akkor indul a bonyodalomhalmaz, amelyben egyszerre vesz részt hajdani könnyűvérű, azóta családanyává vált hölgy, a rendőrség, egy titokzatos fotós, és bérgyilkosok, akik semmit sem bíznának a véletlenre.

Harlan Coben műve lebilincselő, amolyan klasszikusan „végigkellhogyegybenolvassam” krimi, és bizony, ha valaki kései órán lát neki a betűfalásnak, elképzelhető, hogy a reggel is ébren találja, ha nem a megfelelő sebességgel halad.

És nem biztos, hogy azok az eltűntek valóban nem kerülnek elő, de hogy miképpen, milyen fordulatokkal, és miféle kauzalitással, az egyelőre maradjon titok azok számára, akik csak most tervezik, hogy alászállnak a bűn világába, amely ugyan párhuzamosan fut a miénkkel, mégis sokkal vadabb és gátlástalanabb. Bár ahol összeér a kettő, talán ott lesz a legnehezebb elviselni a véres valóságot.

Igaz, ezt is adagolva kapjuk, a regény nem tocsog, de azért amikor kell, megdöbbenünk, és amikor nem is várjuk, azért ránk is fröccsenhet, ha nem vagyunk kellőképpen elővigyázatosak.

Hogy hova tűnnek az erőszakos férfiak?

Hogy miképpen is lesz központi helyszín a titokzatos éjszakai bár?

Hogy miért is nyeri el végül mindenki azt, ami eleve elrendeltetett?

Megtudhatjuk, ha lemerülünk mi is egy kicsit a Pokolba. Amikor pedig visszatérünk, megtanuljuk szeretni a magunk kis békés, nyugodt, és néha talán unalmasnak is mondható életét.

Feelinges olvasmány.

Bokros László

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!