Elég volt a hullámvasútból

A párkapcsolat olyan, mint a hullámvasút: hol fent, hol lent, hol szép a kilátás, egészen messzire is el lehet látni, hol sötét alagútban halad az ember, s alig várja, hogy végre fényt lásson, és kinyújtóztathassa a végtagjait…

Aztán, ha véget ér az utazás, vagy nem mozdul és marad a helyén, mert úgy érzi, még egy menet simán belefér, vagy kiszáll és úgy dönt, átül egy másik hullámvasútra. Ám úgy látom, nagyon sokan, sőt egyre többen választják azt a verziót, hogy elhagyják a vidámparkot, és inkább olyan tevékenységbe kezdenek, ami tényleg örömöt hoz az életükbe, s a párkapcsolati hullámvasútnak búcsút intenek. Nem tudom, mindig így volt-e, de mintha egyre inkább fogyna az emberekből a türelem, az értelmetlennek, megváltoztathatatlannak tűnő dolgok, kapcsolatok iránti kitartás. Nem akarnak már mindenáron óriási szerelemben élni, sőt, gyakran egyáltalán nem hisznek benne! Elegük van a játszmákból, az elvárásokból, abból, hogy míg az egyik fél mindent megtesz, a másik semmivel sem törődik, s a kapcsolat terhét egyedül cipelik. Ezek az emberek egytől egyig - legalábbis azok, akik, a környezetemben élnek - karrierépítésbe kezdenek. Beleuntak a sok fent- és lentbe, hangoztatják, unják az állandó vitákat, a szerelem kezdeti magas hőfoka utáni fájdalmas kijózanodást. Elég volt. Több nagy szerelemből, köszönik szépen, nem kérnek. Inkább élnek együtt valakivel, akivel könnyű az élet, akivel ugyan nem nagy a szerelem, nincs vad kémia, se romantikus vacsorák, de egyensúly van, béke, harmonikus mindennapok. Kiszámítható holnap és egy ember, akivel tervezni lehet. Vele ugyanis lehet dolgozni a közös célokért, a nagy tervekért és egy boldog kiegyensúlyozott jövőképért, amely kihívásokat rejt, karrierlehetőséget és sikereket ígér. Olyan sikereket, amelyek kiszámíthatóbbak, mint egy lángoló párkapcsolat, egy nagy szerelem, vagy egy sodró szexuális élmény. Persze ott is lesznek majd nehézségek, mondják, számolnak is vele, készen állnak arra, hogy időt, energiát fektessenek a megoldásukba, mert annak értelme lesz, nem úgy, mint az eddigi vitáknak: kézzelfogható eredménye, ami mindkettőjüket boldoggá teszi, és újabb tervek elérésére inspirálja őket.

Ebben hisznek, a kreativitásban, abban, hogy valami jót, érdekeset, értékeset alkossanak, amivel nemcsak a saját életüket, hanem remélhetőleg másokét is gazdagítani tudják. Ilyen célokról beszélnek: nem unalmas, végeláthatatlan, céltalan vitákról, hanem értelmes dologra összpontosítanak. A párkapcsolati szenvedélyből pedig elegük van, egy életre. Játssza a játékot az, akit ez még szórakoztatni tud!

Agatha Seymour

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!