Egészen hihetetlen helyen bukkantam egy békebeli, századfordulós (a XIX-XX. század), idilli hangulatú enteriőrre – ott, ahol sohasem gondoltam volna. De ez a meghitt hely nem csak önmagában a hangulatát kínálja, annál sokkal többet: művészetet, történelmet és egy letűnt, elhalványult kor mindennapjait. Egy géniusz örökségét, mely ma is színeket, érzéseket csempész a mindennapok rohanó világába. Csak emeljük fel végre a fejünket és pillantsunk az ég felé, hogy mindezt észre is vehessük.

Keleti pályaudvar – sűrű, hömpölygő tömeg. Fürtökben ácsorognak a buszra váró utasok a Thököly út elején, a soksávos úton füstöt köpve rohannak a járművek mindkét irányba. Tülkölés, dudálás, emberi társalgások hangfoszlányai, egy mellettem elrohanó férfi szotyola héjat köp a lábam elé. Amikor befordulok a valamivel csendesebb Nefelejcs utcába, a nyüzsgés ugyan némileg alábbhagy, de az Erzsébetváros itt elterülő „Csikágó”negyedének szmogtól beszürkült bárkaszárnyái továbbra is azt az illúziót keltik, mintha valami falansztervárosban bóklásznék. Nehezen tudom elképzelni, hogy ebben a környezetben nemsokára valami olyan élményben lesz részem, ami ettől a közegtől teljesen távol áll. Vagy mégsem?

A Nefelejcs utca 26 alatt, egy szépen felújított régi épületben található a Róth Miksa Emlékház, mely 1911-44 között hazánk leghíresebb üvegfestő- és üvegmozaik készítő művészének utolsó otthona és műhelye volt. A ház eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt, majd 1911-ben került Róth Miksához, aki az udvarban felépített háromszintes épületben rendezte be alkotóműhelyét. Belépve a kapun, mintha csak visszarepülnénk a XX. század elejére. Az udvarban hatalmas, árnyat adó fák, túloldalon a három szintes téglaépület, ahol annak idején a művészi munka folyt. Balra, egy kapun keresztül jutok a lakóépületbe, mely – Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökének közbenjárására – 1999 óta múzeumként működik. Róth 1944-ben hunyt el, s az épületeknek ezt követően meglehetősen hányatott sors jutott. A második világháború idején előbb német, majd szovjet térképészek főhadiszállása lett, később a Petőfi Politikaitiszt-képző Akadémia, majd az Országos Szakipari Vállat műhelye működött itt, végül szükséglakásként szolgált. Az özvegy, Walla Jozefa és a három gyerek számára csupán három szoba maradhatott meg az emeleten. Ők ajándékozták végül a Róth-hagyatékot Erzsébetvárosnak, ami alapján az emlékház létrejött.

Róth Miksa 1865-ben született Pesten Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként, egy üveges felmenőkkel rendelkező családba, így kézenfekvő volt, hogy ő is apja és nagyapja mesterségét folytatja. Az üvegfestés művészetét német és francia tanulmányúton sajátította el, miközben a leghíresebb gótikus katedrálisok ablakképeit másolta szorgalmasan, itthon pedig megrendelésekből tartotta fenn magát. Ebből az időszakból származnak az emlékház első emeletén látható gyűjtemény darabjai közül néhány, így például családi címerek, vagy egy Ferenc Józsefet ábrázoló portré. 1885-ben önálló „üvegfestészeti műintézetet” alapított. Első műhelye az erzsébetvárosi Dohány utcában volt, innen költözött a szomszédos Józsefvárosba, végül 1911-ben a Nefelejcs utcába, ahol „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” működött. Walla József, törökbálinti cementgyáros lányát, Jozefát vette feleségül, akivel Olaszországba utaztak nászútra; itt hatott Miksára az itáliai mozaikművészet. 1897-ben itáliai tanulmányútján elsajátította ennek technikáját is, majd két olasz mesterrel, Giovanni Barbusszal és Pietro Labusszal jött vissza Pestre. Miután több világkiállításról is arany, illetve ezüstéremmel tért haza, itthon pedig sorra kapta a nagy állami megbízásokat, a magyar iparművészeti körök egyik legelismertebb alakja lett.

Kora művészetére ekkor a historizmus, a szecesszió és az art deco volt jellemző, így Róth Miksa munkáira is leginkább ezek az irányzatok hatottak. Amerikában ekkoriban terjedt el a Louis Comfort Tiffany által kidolgozott rézfóliás technikával készített ólomüveg technológia; ennek jelentősége a forrasztásban jelentkezett, mely már kisebb és íveltebb felületek létrehozására is alkalmas volt. Róth Miksa 1897-ben egy hamburgi üvegfestőtől, Karl Engelbrechttől vette át ezt a technikát, de nem csak megtanulta a különféle, újszerű eljárásokat, azokkal kísérletezett is, így például próbálkozott a Zsolnay-féle eozinmázas elemek, valamint a Tiffanynál megjelent opálos fényű üvegek mozaikként való felhasználásával is, illetve kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítésének eljárását is. Bár Róth Miksa zsidó családba született, később pedig szabadkőműves páholy tagja lett, lenyűgöző alkotásait számos keresztény templomon is meg lehet találni, így például a Kálvin téri református templom, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnájának, vagy az emlékháztól nem messze álló Thököly úti Rózsafüzér Királynéja templom ablakain. De az ő munkái díszítik a Parlament, a Gresham-palota, vagy a Zeneakadémia épületét is.

Ahogy belépek az épületbe, Róth Miksa mellszobra fogad. Szikár, idősen is jóvágású, sasorrú úr volt, amit a lakásmúzeumban látható képe is megerősít. A földszinten a Róth Szalon már azt a szecessziós, elegáns, de nem hivalkodó miliőt tükrözi, amit az emlékház lakásrésze teljes egészében visszaad. Valamikor ez volt Róth Miksa dolgozószobája, melynek legszebb éke az általa készített szecessziós stílusú, mozaik díszítésű kék-arany kandalló. Odafent, az emlékszobák – melynek berendezési tárgyai özvegyének köszönhetően jó állapotban megmaradtak – egy letűnt kor melankolikus pillanatait sugallják. A hatalmas, szépen faragott szekrények, a szecessziós csillárok, a komódon álló míves óra, a falakon látható festmények és rajzok, vagy a súlyos, ódon széf a századforduló egyik legelismertebb művészének életébe engednek bepillantást. Magyarországon ritka az ilyen jó állapotban és ilyen autentikus módon megmaradt korabeli enteriőr, így amellett, hogy az érdeklődő megismerheti Róth Miksa művészetét, óhatatlanul is belecsöppen a ’10-es évek polgári miliőjébe.

Itt vagyok az Erzsébet- és Józsefváros határán, ezért hát úgy döntök, hogy elsétálok a közeli Rózsafüzér Királynéja templomhoz a Thököly úton, hogy megnézzem Róth Miksa egyházi témájú üvegablakait is. Az épület monumentalitásának köszönhetően a gótikus ívű ablakok igen csak magasan vannak, így részleteikben alig láthatók, összhatásukat tekintve azonban nemesen egyszerűek és szépek. Budapesten a legnagyobb – és méltán az egyik legszebb – kültéri mozaik is Róth Miksa munkája: a Szervita téren álló egykori Török Bankház (aljában ma a Rózsavölgyi zeneműbolt működik) homlokzatán egy világi témájú műalkotás, a „Hungária megdicsőülése” látható, immár teljes pompájában, amióta 2008-ban restaurálták az egész épületet. Érdemes hát emelt fővel közlekedni, hogy Budapestnek ne csak a poros, koszos gyalogos szintjét ismerjük, hanem a valódik értékeket is.

Etédi Alexa

• kultúra róth miksa üvegfestészet

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!