Ha beindul a gépezet, te belemenekülsz az éjszakába. Ugye ismered ezt? Ki tudna ellenállni annak a férfinak, aki egész éjjel szétszedett a tekintetével? Lezabálta a ruhát rólad, és aztán mi történt? Reggel lett.

Az éjszaka, és az alkoholmámor beborítja a lelkedet is. Mert nem tudsz már szabadulni a gondolattól, hogy ha péntek van, akkor menned kell. Indulnod bele a sötétbe, ahonnan hajnalban két út vezet: egy kifelé, és egy még mélyebbre. Választhatsz, mert a döntés a kezedben, de ott akkor azon az éjjelen nem számítanak a korlátok. Te csak felhúztad a legcsinosabb szettedet, és azt a 'kurva jó' magassarkút, amit most újítottál be a fizetésed feléért. Tudod, hogy nem is ez számít, de valamiért mégsem akarsz kilógni a sorból. Hiszen nehogy már a másik nagyobbat villantson, mint te.

Ilyenkor indulás előtt leteszed a lelked, sőt eldugod a szekrény legaljára, hogy még véletlenül se találkozz szembe vele, amikor hazaérsz… már ha éppen otthon hajtod álomra azt a szép kis fejedet. Felveszed a maszkot, és megszűnsz annak a fiatal lánynak tűnni, aki valójában vagy. Átváltasz, és máris kész az igazi, vérbeli ragadozó. Hol van már, amit nagyanyád tanított a hódításról, és a férfiak kezdeményezésének meghagyásáról. Olyan rég volt, talán igaz sem volt. Gurul a koktél, gurul a rövid, és te kezded elveszíteni végleg a félelmet. Már tudod, bármit megkaphatsz, hiszen körbenézel és látod, hogy mindegyik azt akarja. Mindegyik téged akar, te kellesz. Ezt akartad te is, és ezt pontosan jól tudod. Máskülönben mi a francért ráznád magad végig az éjszakában? Mi másért?

Lelketlen akarsz maradni, csupán csak egy estére. Amikor elhiteti veled a sok idegen hiéna, hogy számukra te vagy a tökéletes nő. Ha nem lennél ennyire, elképesztően szanaszét esve, akkor tudnád, hogy valójában csak addig vagy te álmai nője, amíg haza nem visz, és le nem tépi rólad a szűkre szabott ruháidat. Onnantól kezdve te sem leszel más, csak egy a többi közül. Pont az az egy, aki egyáltalán nem akartál lenni. De tudod, azzal, hogy felvetted a maszkot, felvetted az olcsó nő szerepét is, és ezt csakis egy embernek köszönheted, saját magadnak. Ha elhoztad volna a lelked, akkor tudnád, mikor van az a bizonyos „állj”. Mikor kell nemet mondani annak, aki nem téged lát, de téged használ. Annak a férfinak, aki a bárpulttól nézett. Annak, akinek te lettél a kiszemelt nő nevű zsákmány. Annak, aki meghívott egy italra. Annak, aki most besegít a taxiba, és annak, aki miután jól végezte dolgát, lelép és a nevedre sem fog emlékezni.

Világos van, mennyi az idő? Fél tíz, és te nem ismered fel a helyet, ahol ébredsz. Körülötted a ruháid, a pia még mindig a fejedben, szédelegsz, és miközben próbálsz felöltözni, rakosgatod a képkockákat, hogy hol lehet az az idegen, aki nem mást, csak néhány foltot a nyakadon, hagyott hátra. Beszállsz a liftbe, és míg az lassú tempóban levánszorog a földszintre, te végig keresed önmagadat a tükörben. Látsz valakit, de ez nem az a lány, aki péntek reggel egy elvitelre kért kávéval ment a munkahelyére szapora léptekkel. Amit látsz, az nem más, csupán egy lefolyt smink, és eltiport önbecsülés. Nem ismered őt, egy idegen, akinek most nem maradt más csak a lelkiismerete, és az apróra váltott értékeinek porba tiport hamvai.

• kaland lélekhangok nő önbecsülés szex

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!