Boldogító igen

Boldogító igen. Vagy mégse?

Csengetnek. Odabattyogok. Nyitok. Harminc feletti hölgy sodor el a tornádó erejével. Már zárnám mögötte az ajtót, mikor észlelek egy hímnemű humanoidot. Beeresztem őt is. A hölgy nyomja: öltöny, ing, nyakkendő, öv, cipő GYERÜNK! Parancs, értettem, már mozdulnék is a srác felé, mire jön az útbaigazítás: először is vezess körbe, mutasd, mitek van! Gondoltam ő is jön, elvégre vőlegény lenne, vagy mi? De még ki sem mondtam, már utasítja is helyére a srácot szemöldökének egy rezdülésével a főnökasszony, nyilvánvalóvá téve, hogy a természet itt és most tényleg elnézte azt az egyetlen kromoszómát a DNS láncban, és egy igazi, nagykönyvbe illő tuskó macsót zárt ebbe a kis karcsú női testbe. A srác lemondóan rogy a székbe, mi elviharzunk.

Egy levegővel tolja: szóval a ruhám az mai trendi fiatalos, abroncs nélküli, szinte koktélruhás, zéró csipke, mert attól okádok, dekoltált, pánt nélküli, és törtfehér, érted? Nem ekrü, nem kagylóhéj színű, mint az a sok szar, ahhh, honnan is értenéd? Persze, honnan is? Nem én élek ruhák közt 0-24-ben az utóbbi 20 évben, de itt vagy TE, és elmagyarázod nyilván, amit előre is köszönök. Észrevétlen átjátszom magam az amazon következő 20-30 évének leendő céltáblája, a vőlegény felé. Kávé kínálást imitálok, mert a nőstény már vonyít, hogy hol vagyok.

Odasúgom a srácnak: figyelj, nyitva hagyom az ajtót, menekülj, fuss, hátra se nézz, pár percig biztosan fel tudom tartóztatni, ennél bármi jobb lesz, hagyjál itt mindent, talán még nem késő. Hálás, reményteli szemmel pislant felém. érzem, ízlelgeti a szabadság lehetőségét, de nem, késő, annyi, ennek lőttek, felharsan: Pistiiiiiiii, ide hozzzám, MOST!

A börtönterror engem is magával ránt, a hívásra már két behúzott nyakú hím járul a domina elé. Szóval, Pisti, akkor most akarsz mellényszettet, vagy nem? Komolyan, most ezt is én döntsem el, ettől kész vagyok, egyáltalán van olyan, hogy a TE véleményed? (Pistink szája szóra nyílna) Különben meg kit érdekel? Ki fog ott VELED egyáltalán foglalkozni? Végtére is ez a menyasszonyról szól, vagy nem? Itt már rám néz. Helyeselek. Mernék mást tenni? Csak túl akarok lenni az egészen. Nincs itt választás, nem demokrácia ez, Kim Dzsong Un összepisálná magát az irigységtől ekkora diktatúra láttán! Zombiként reagálunk. feladtunk minden visszakérdezést, minden diskurzus reménytelen itten, monológ ez és rábólintás. Úgy érzem már engem is elvehetne, arra se tudnék nemet mondani. Egy újabb hím elveszett.

Azt tudtátok, hogy az imádkozó sáska nősténye a párzást követően leharapja a hím sáska fejét?

Kun Gergely

http://gardrob.postr.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!