Azt várjuk, hogy meghaljunk
Nem tudom, nem látom, pedig hosszú évek óta kutatom az emberi boldogság és boldogtalanság okát. Forrás is rendelkezésre áll, hiszem, hogy nincs új a nap alatt, és hogy születtek megoldások az emberiség, az emberi kapcsolatok minden kérdésére, csak nem olyanok, amelyeket a legtöbben örömmel fogadnak el. Ezek ugyanis a mi változásunkat kívánják, nem a világét!
– Az emberek elérik a negyvenéves kort, és kész vannak – mondja idős, sokat megélt ismerősöm. A gyerekek lassan tizenöt évesek lesznek, az ember meg szerencsésnek érzi magát, hogy már nem kell sokáig csinálni az úgynevezett gyereknevelést, mert nem is bírná. Ha önmagába tekint azt látja, hogy elég volt, nem akarja és nem bírja tovább csinálni. Az emberek ennyi idős korukra elfáradnak, belefáradnak az életbe. Valamiért úgy érzik, hogy az utolsókat rúgják, és azt várják, hogy meghaljanak…
Figyelni kezdtem az embereket, a tekinteteket, és keresni, kutatni a választ a kérdésre, miért van ez így? Hova tűnik a lendület, az erő, a vágy (mert leginkább a vágyainkkal teremtünk)? Mi fárad el belül? Mit ad fel az ember magában? Mi okozza a szomorúságot a lélekben?
Hosszasan beszélgettem emberekkel, hallgattam történeteiket, de mindenki mást mondott, mindenki másfajta történettel hozakodott elő. A sok történet az életben megélt egymástól teljesen különböző problémára mutatott rá, összefüggést ez alapján nem találtam. Mert míg az egyik ember magánéleti nehézségekre hivatkozott, a másik egészségügyi problémákra, megint más megélhetési küzdelmeiről számolt be. Egyetlen dolog volt igaz mindenkire, olyasmi, ami azt hiszem leginkább az én olvasatomban látszott csak, mivel kívülálló voltam a történetekben. Egyikük sem beszélt az önmagával való viszonyáról; úgy hiszem, jó véleménnyel sem volt senki magáról; szerethetőnek sem találta magát senki, és ha életének szereplői kerültek szóba, önmagát egyetlen alkalommal sem említette, mintha önmaga számára senki sem létezett volna. Mintha önmagára gondolni mindenki számára förtelmes, visszataszító, bűnös vagy legalábbis értelmetlen, felesleges, értéktelen dolog lenne.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez