Apróságokon múlik

Tudod mennyire szeretlek! Soha nem bántanálak, fontos vagy nekem. Tudom, hogy nem sértődsz meg bármit mondok, mert tudod, hogy azért mondom, mert segíteni akarok.

Amikor valamelyik barátnőm ezzel kezdi a monológját pontosan tudom, hogy utána olyat kapok, hogy a fal adja a másikat, aztán persze gyorsan bátorítani kezd…

Apróságokon múlik - KERESD A NŐT - - életmesék, motiváció, sikeresség,

Nem bántódom meg, mert van, hogy az ember tényleg képtelen észrevenni, hogy “mindenki szembe jön”, és kell, hogy valaki felrázza, megmutassa a valóságot. Először mindig megszeppenten hallgatom a másikat, aztán összeszedem magam, megvitatjuk a létező legjobb döntést, amit reagálni lehet, majd megállapítjuk, hogy milyen jó, hogy barátok vagyunk, hogy létezik az életünkben valaki, aki megmutatja lényünk jobbik, bölcsebbik felét.

Azt hiszem sokszor csak ennyin múlik a siker: van-e mellettünk valaki, barát, családtag, egy jószándékú idegen, aki felemel, aki meglátja bennünk azt a nagyságot, bátorságot, talpraesettséget, amit egyedül képtelenek vagyunk meglátni magunkban.

Mert könnyű valakit lehülyézni, kevésnek, alkalmatlannak titulálni, és szánalmas is… Minden kimondott szó minket tükröz, a bennünk élő érzés és gondolatvilágot, saját félelmeinket, bizonytalanságunkat.

Mindannyian könnyedén hőssé válunk, átlépjük saját határainkat, képessé válunk olyan teljesítmények elérésére, amelyeket soha nem feltételeztünk magunkról, ha nehéz pillanatokban, amelyekben belső forrásaink, tartalékaink elfogytak van mellettünk valaki, aki meggyőz minket arról, hogy ennél több van bennünk!

Kedvenc buddista tanítóm, Zsuzsa jut eszembe az esetről, mikor kilátástalannak tűnő helyzetekkel találtam szembe magam és a feladáson törtem a fejem. - Ennél te sokkal nagyszerűbb vagy! – mondta ellentmondást nem tűrő hangon, s hosszasan magyarázta azokat a minden ember életében meglévő hétköznapi sikereket, kvalitásokat, amelyekről gyakran megfeledkezünk. Mert könnyebb meglátni gyengeségeinket, kudarcainkat, azokat a pillanatokat, amelyekben elbuktunk, mint azt, hogy milyen érdemesek vagyunk a jóra. – Ennél te sokkal nagyszerűbb vagy! – ismételte, s én hittem neki. Azt hiszem “csak” ennyin múlt…

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Agatha Seymour

Közel tíz éve foglalkozom írással. Témáim határozottan elkülönülnek a divat, illetve a tudatosság és az önismeret területeire. Életmesék című rovatom létrejöttét az a gondolat inspirálta, hogy minden embernek csupán néhány évtized áll rendelkezésére ahhoz, hogy értékes tapasztalatokat szerezzen, s ezek alapján a legjobb döntéseket hozza meg a boldogsága érdekében. S bár mindannyian egyediek vagyunk, életünk során mégis ugyanazokra a kérdésekre keressük a választ. Szándékom szerint az Életmesék rovat célja az együttgondolkodás azokról a nehézségekről, életfeladatokról, amelyekkel mindannyian küzdünk. Megtisztelő számomra minden építő jellegű hozzászólás, vélemény, amely az adott témában megoldást jelenthet, vagy bárki számára hasznos lehet.