Amikor a szülő külföldön vállal munkát

Érezhető változás lesz az életében. A szülők hozzáállása és a helyzetről való gondolkodása pedig perdöntő hatású a jövőre nézve. Éppen ezért fontos a felkészítés módja!

Sok családban a jobb megélhetés reményében valamelyik szülő (nagyrészt az apák) külföldi munkát vállal. Általában ilyenkor hetekre elutazik, és a családnak alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez. Szerencsés esetben az új munka elkezdése előtt van némi idő arra, hogy alaposan felkészüljenek, berendezkedjenek erre az életformára. Ha csak néhány hónapnyi elfoglaltságról van szó, könnyebb a helyzet.

Hogyan mondjuk el neki?

A gyermekek életkora az első szempont, mely meghatározza, milyen módon kommunikáljunk velük a változásokról. Csecsemőkorban a baba számára a legfontosabb az elsődleges gondozó (általában az anya) jelenléte és az állandó napi ritmus kialakítása. Ő még keveset érzékel a változásokból, és azt is leginkább az anya érzésein keresztül. Ha az egyik szülő kezdetektől fogva külföldön dolgozik, a legnagyobb kérdés, hogyan alakul majd köztük a kötődés. 3 éves kor alatt még nem alakul ki a gyermekben az állandóság fogalma. Sokat segítünk tehát azzal, ha sikerül megoldani a mindennapi kommunikációt (skype, telefon stb.) Akkor ugyanis, ha hosszabb ideig nincs kapcsolat a távol lévő szülővel, a kisgyerek hamar el is felejtkezik róla, és ez nem azért van, mert nem szereti őt.

Sokszor kerestek már azzal a kérdéssel, miért viselkedik furcsán a gyerek, amikor hazajön az apja külföldről. Azért, mert ez ugyanolyan változás számára, mint amikor elment. Egy három évesnek fogalma sincs mit jelent a távolság, mi az, hogy országok, ő csak annyit érzékel ebből, hogy egyszer van, máskor pedig nincs apja. Óvodáskorban már kissé árnyaltabb a helyzet. A közös megbeszélések, játékos történetek, mesék segítenek a változás elfogadásában. Azt kell a leginkább megerősíteni a gyermekben, hogy nem örökre megy el a szülő. Felmerülő kérdései elől pedig nem szabad elzárkózni. Az óvodások fantasztikus mesevilága és képzelőereje könnyen félelmetes történeteket sző a „külföld” köré. Ha nyíltan és őszintén tudunk vele beszélgetni, kevésbé szorong majd. Sokan hazaérkezésig visszaszámolják a napokat, ám ebben az esetben legyenek körültekintőek. Egy óvodás nehezen viseli, ha csalódás éri, ezért ha nem biztosak a hazajövetel időpontjában (pl. kamionsofőrök) inkább ne mondjanak róla semmit. Iskoláskorban a gyermekek könnyebben alkalmazkodnak a változásokhoz. Kiskamaszkorra már kialakult az itthoni (társadalmi) élete, és megvan a kellő ismerete arról, mit jelent a külföld. Az iskolások már fel tudják mérni a helyzet súlyát, és könnyebben megértik a változás mögött rejlő okokat. Számukra fontos lehet, hogy önállóan fel tudják venni a külföldön élő szülővel a kapcsolatot. Ez előnye is lehet a távollétnek, ugyanis a messze lévő szülővel néha könnyebb megosztani a kényes kérdéseket.

Mit tegyenek a szülők, amikor együtt van a család?

Az esetek többségében a távol élő szülő az önfeledt szórakozásra, játékra vágyik gyermekeivel, amikor itthon van. Ez érthető is, hiszen a külföldre költözés a család többi tagjának is legalább ugyanakkora változás. Tapasztalataim alapján ilyenkor a legtöbb problémát az okozza, hogy a hazajött szülő szeretne mindent megadni gyermekének, míg a másik jobban ragaszkodik az eddig bevett szabályokhoz. Ezen nem érdemes összeveszni! Mindenki szempontjai érthetőek, így a legkézenfekvőbb, ha kompromisszumot kötnek. Betartják az alapkérdéseket (lefekvés, evés stb.) és ebben a néhány napban megpróbálják felszabadultan érezni magukat. Ezeket a szempontokat érdemes átgondolni, amikor valamelyik szülő távol az otthontól vállal munkát. Ha hosszú távon külön él a család, további kérdések merülhetnek fel, de ezek általában egyediek. Többségében mindenki a családegyesítésre törekszik.

Bojti Andrea - gyermekpszichológus

http://gyermekpszichologus.blog.hu/

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!