Áldatlan állapotban

Mennyi aggodalmon vagy túl, mennyi nehéz napon és milyen hosszúak voltak az utolsó hetek várakozás teli napjai. A mellkasodra fektették. Végre eljött a pillanat, melyet oly sokszor elképzeltél, mégis semmihez nem fogható. A fáradságon és fájdalmon átszivárog az Érzés, a Csoda érzése. Megszületett a gyermeked.

Könnyű vagy nehéz szülésed lesz mindegy, mert alapjaiban véve nem egy sétagalopp. Drága állapotos kismamák! Most bevallom, amiről senki sem beszél! Nem azért, hogy elrémisszelek, inkább azért, hogy tudd mi vár rád. Amikor az embert váratlanul érik bizonyos dolgok, néha sokkal rosszabbul reagál rá. Felkészültebben viszont talán könnyebb. Sem a szülés, sem az utána lévő napok, hetek nem lesz leányálom. Nem szeretnék senkit megijeszteni, úgy gondoltam jobb, ha tudtok róla, akkor nem fog váratlanul érni. Persze felkészülni 100%-ban nem tudtok, de irányvonalat adhat.

A szülés, mely csak a nőnek adatott meg, a lehető legkeményebb feladat. Fájdalommal, igen elképzelhetetlen fájdalommal jár, mégis kibírható, túlélhető és lássuk be a második felvonást már önként - tudva mi vár ránk – vállaljuk be. Akkor talán nem is olyan szörnyű, ugye? Arról sokat olvashatsz, hogyan, milyen jelekkel indul meg a szülés, de a többiről, hogy utána mi következik, nincs infó. Vajon miért? Mert nem beszélünk róla! Valahogy senki nem beszél róla. Akkor én most elmondom neked, hogy tudd!

A szülés fájdalma egy nagyon különleges fájdalom, nem olyan, mint amikor elvágod a kezed vagy fáj a fejed és a menstruációval járó fájdalom is csak éppen hasonló. A szülési fájdalom a tested egészét járja át, egy olyan fájdalom, melyben semmi másra nem tudsz gondolni csak a fájásra, mert maga vagy a fájdalom! Az egész lényed egy dologra fokuszál, hogy a világra hozza a kisbabát, akire úgy vártál, és ezért a tested iszonyatos munkájával, szervezeted minden sejtjével ezen dolgozik, ennek a kemény feladatnak az eredménye a fájdalom. Aztán ahogy jön, úgy is tűnik tova, s nem marad nyoma, „csak” a kis csoda. Túl vagy a nehezén, mellkasodra fektetik a csöppséged, nézed, csak nézed, de nem hagynak túl sokáig ebben a varázslatban. Újdonsült apuka elvágja a köldökzsinórt, igazi hős! Éppen csak szusszantál, máris jöhet a méhlepény megszülése. No, ez már nem jár fájdalommal, bár az orvos által végrehajtott has nyomkodás nem kellemes, de kibírható. Egyet-egyet nyomsz és kint is van, szinte fájdalommentesen. Jó volna a babát is így megszülni. Azt hinnéd vége a megpróbáltatásoknak, de mindez után jön a varrás. Ha gátmetszésed volt, akkor azért, ha repedtél, akkor azért, ha mindkettőben részed volt, akkor meg duplán azért. Nos, ez már a tipikus fájdalommal járó érzés, néhány érzéstelenítő szuri és jöhet is a fércelés. Magát a varrást nem lehet érezni, mégis kellemetlen, esetleg fájhat, hiszen sok mindenen ment keresztül ez a terület és igen érzékeny. Mindeközben pici babádat megvizsgálják, bepólyázzák és odaadják az édesapjának. Erre figyelj, ha őket nézed, semmi más nem fog számítani. Csodálatos látványt nyújtanak, ahogy életed párja próbál kommunikálni az új jövevénnyel. Láthatod a boldogságot az arcán és a büszkeséget, ahogy a karjaiban tartja gyermeketeket.

A himzőmunka végeztével hármasban maradhattok és élvezhetitek az első meghitt családi perceket! Gratulálok!

Bihari Éva - Bach-virágterapeuta, Parapszichológus

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!