A sísport rövid története

Ahogyan a történelem nem képes megállapítani, mikor vette kezdetét a tudatos emberi lét, úgy a síelés kialakulásának kezdete is a messzi múltban rejtőzik. Nyomai több ezer évre nyúlnak vissza.

A geológusok Norvégiában fedeztek fel olyan sziklarajzokat, amelyek bizonyítják, hogy az emberek már 4000 évvel ezelőtt használtak a mai sílécekhez hasonló közlekedési eszközöket. A sí őshazájának a finn-ugor népek közös őshazáját az Oroszországban található Oka, Volga, Kama és Bjelaja folyók vidékét tartják. Az bizonyos, hogy a síelést a finn-ugor származású lappok vitték magukkal vándorlásaik során Skandináviába. A síelést a létért való küzdelem hívta életre. A finnek és a lappok a közlekedésnek ezt a formáját téli vadászaton a rénszarvasok üldözésére, vagy a messze fekvő helyek elérésére használták. Procopius görög és Jordanes gót történetírók a lappokat a síelésben való gyorsaságukért és ügyességükért szkrid-finneknek (sikló finneknek) nevezték. Diakonus Pál (740-801) a longobárdokról írott könyvében lejegyezte, hogy a lappok ,,művészettel végrehajtott ugrásokkal íj módjára meghajlított fákon üldözik a vadakat.” Skandináviában a harci énekekben, ősi dalokban megjelenik a sí dicsérete. Skandinávia ősi lakói a svédek és a finnek egymással vívott háborúikban síket is használtak. Saxo, dán történetíró 1199-ben írja, hogy a finnek sítalpon vívott csatában verik vissza Ragnarr dán királyt. Olaus Magnus upsalai érseknek 1555-ben, ,,Historia de gentibus septentrionalibus” címmel Rómában megjelent művében, a síelés lappoknál való nagymértékű elterjedésére mutat rá. Munkájában részletesen beszámol az északi népek mulatozásáról, melyben nagy szerep jut a sínek. Versenyeket rendeznek és vadászatokra járnak fatalpon. Krónikájában megemlíti, hogy a finnek állati bőrt kötnek a fatalpuk alá, amely megakadályozza a visszacsúszást a hegyre felmentben.

Évszázadokon át mint közlekedési és létszükségleti eszköz szerepét töltötte be a sí. Új jelentősége az 1870-es években veszi kezdetét, amikor Norvégiában megalakulnak az első síklubok. Az első ilyen egyesület az 1877-ben megalakult Kristiani Ski-Club volt. Norvégia nemzeti sportjára a híres sarkkutató Fridtjof Nansen hívta fel a világ figyelmét azzal, hogy 1888-ban a fiatal norvég öt társaival - Gamel koppenhágai kereskedő által felszerelt expedíció élén - elsőnek kelt át Grönland jegén. Uminik-fjordnál kezdte meg útját és kétheti bolyongás után ért Godthaabba. ,,Auf Schneeschuhen durch Grönland” című 1890-ben, Hamburgban megjelent kétkötetes könyve nyomán hatalmas téli sportélet kerekedik egész Európában.