A nők és a részegség

A nők felé kimondva- kimondatlanul is megvan az az elvárás, hogy ők legyenek jó illatúak, csinos megjelenésűek, ápoltak, finomak. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mindez mennyire összeegyeztethető azzal, hogyha egy nő becsiccsent/úgy isten igazából leissza magát. A közelgő szilveszter jó indok arra, hogy számba vegyük, mennyire őrizhető meg nőiességünk részegen is.

Az alkoholgőzös csókváltások, de már egy rövidebb spicces csevej is lehet kifejezetten kellemetlen és taszító, akár férfiról, akár nőről legyen szó. De esetünkben megvan az az elvárás, hogy lehetőleg azért ne émelyítő vodkaszag áradjon belőlünk a kellemes rózsaillat helyett. Ezt viszont egy szilveszteri buli alkalmával igen nehéz kivitelezni. Percenként kapkodjuk tehát a rágókat - iszik, rágó bekap, kiköp, iszik, rágó...- és így tovább. De ez még a nők és az italozás témakörének kevésbé komplex része.

A kérdés a mennyiség kapcsán merül fel legtöbbször: mennyit ihat egy nő, ahhoz, hogy meg tudja őrizni finomságát, nőiességének lényeget? Erre sokan biztosan felháborodottan azt mondanák, ugyan már, egy nő is annyit iszik, amennyit akar, amennyi jólesik neki. Na, igen, de amikor másnap az egész kerület arról fog beszélni, hogyan tántorogtál haza éjjel csapzott hajjal, két hányás között… Az már nem lesz olyan jóleső érzés.

Persze, sokszor csak az áll a háttérben, hogy az illető aznapi állapotában rosszul mérte fel az alkoholtűrő képességét, ami bocsánatos bűn - amíg nem válik rendszeressé. Mi elnézzük életünk párjának, ha néha túlságosan jókedvűen jön haza a sörözés után, ők pedig elnézik nekünk, ha túl sok koktél csúszik le egy csajos party alkalmával. Nyilván nagy különbség van a kicsit részeg nő között, aki mindenen jókat nevetgél és végigtáncolja az éjszakát, és a nagyon részeg nő között, aki magas sarkúban szlalomozik a tánctéren és minden második férfiben a Nagy Őt véli felfedezni.

Azért kicsit túlzásnak tartom a férfiak részéről az olyan megjegyzéseket, hogy „jézusom, részeg nőhöz még bottal se…” mert egyrészt a legszolidabbakkal is előfordulhat, másrészt pedig kevés taszítóbb dolog létezik a részeg, öntelt, olykor erőszakos férfinál. Szerencsénkre a férfiak közül is sokan vannak, akik ismerik a határaikat, és jó társaságként szolgálnak kissé ittasan is.

De megint csak oda lyukadunk ki, hogy rohadt nehéz nőnek lenni, mert persze tőlünk várják el, hogy igyunk is, meg ne is, legyünk spiccesen is szépek, kellemesek, illatosak. Ha elutasítod a sokadik italt, akkor persze te vagy z unalmas, ha viszont elfogadod és ezzel a saját józanságod határát léped át, akkor már visszataszító vagy, aki egyesek szemében talán végleg elveszítette nőies báját. Mindennek az az oka, hogy a részeg, harsány nő képe távol áll a nőkhöz társított általános képektől, és ezért a legtöbb emberben mindig ellenérzést fog kiváltani ennek ellenkezője.

Mint az élet oly sok területén, ebben az esetben is a mértékletesség lehet a kulcsszó. Nem találkoztam még olyannal, aki úgy alapjáraton megvetette volna az alkoholt fogyasztó, vagy spicces nőket. Mert nincs is abban semmi megvetendő, ha egy nőnek is megvannak a kedvenc italai, amikből szívesen megiszik egy-két pohárral. Ha viszont az egy-kettőből öt-hat lenne, onnantól kezdve saját magunkért felelünk, a következményekkel is nekünk kell másnap elszámolni. Garantáltan lesznek, akik lenéznek majd – és bizony ezzel is nekünk kell majd együtt élni.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!