A legszebb Stendhal idézetek

A Vörös és fekete írója, Marie-Henri Beyle, azaz írói álnevén Stendal, éppen ma 235 éve született. Balzac-ot idézve: „a legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus”. Emléke előtt tisztelegve összegyűjtöttük a legszebb idézeteit.

„Olyan lényt keresünk, akinek a társaságában bátran követhetjük első gondolatunkat anélkül, hogy valaha is törődnünk kellene az illendőségekkel.”

„Egy pillantással mindent el lehet mondani, és később le is lehet tagadni, hiszen egy pillantást nem ismételhetünk meg szó szerint.”

„A szerelem egész művészete, úgy hiszem, nem más, mint elmondani azt, amit a pillanat részegségének foka sugall, más szóval a lelkünkre kell hallgatnunk.”

„Amikor egy rendjelekkel teleaggatott embert látok, mindig arra kell gondolnom, hogy milyen kegyetlenségeket kellett elkövetnie, hogy megszerezze ezeket a rendjeleket.”

„Csak a buta ember haragszik másokra (...). A kő azért hull lefele, mert súlya van. Hát örökre zöld ifjú maradok? Mikor fogom már megtanulni, hogy pontosan annyit adjak magamból az embereknek, amennyiért megfizetnek! Ha azt akarom, hogy becsüljenek és magamat is becsülhessem, meg kell mutatnom, hogy szegénységem áll az ő gazdagságuk szolgálatában, szívem azonban ezer mérföldnyire van arcátlanságuktól, s magasabban élek, semhogy megvetésük vagy kis kegyeik elérjenek.”

„A szerelem a leghatalmasabb szenvedély. Minden más szenvedélynél a vágyak kénytelenek a hideg valósághoz idomulni; itt éppen ellenkezőleg, a valóság idomul készségesen a vágyakhoz; ez az a szenvedély tehát, melyben a szertelen vágyakat a legnagyobb gyönyörök jutalmazzák.”

„Nem szeretni, holott az ég szerető szívvel ajándékozott meg, annyi, mint magunkat és másokat megfosztani a boldogságtól.”

„Csak én tudom, mi telt volna tőlem. Mások szemében legfeljebb kérdőjel vagyok.”

„A bátorságot nem lehet megtanulni!”

„A szerelemnek egyenlőségre nincs szüksége: megteremti.”

„Hát ilyenek a gazdagok! Megalázzák az embert, s azután azt hiszik, hogy egy kis majomkodással mindent jóvátehetnek.”

„Nem volt több kívánnivalója. Szerelmessé tette ezt az asszonyt, ott az éjszakai szobában maga is meghatódott a nő csábító szépségétől - ennek köszönhette győzelmét, ennek s nem ügyetlen mesterkedéseinek. De még a leggyöngédebb pillanataiban is megmerevítette valami furcsa gőg, még mindig játszani akarta a férfi szerepét, aki megszokta, hogy uralkodjék az asszonyokon. Hihetetlen erőfeszítéssel próbálta ízetlenné tenni, ami szeretetre méltó volt benne.”

„Nem gáncsolok és nem dicsérek, csupán megfigyelek.”

„A szerelem örömei mindig arányban vannak az elvesztésüktől való félelemmel.”

„Szépséges virág a szerelem, ám legyen elegendő bátorságunk, hogy szörnyű szakadék szélén szedjük.”

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!