Az egyre bővülő vezetést támogató rendszerek, kütyük, olyan mértékben a hétköznapok részévé váltak 10-15 év alatt, hogy el is felejtjük lassan, milyen az igazi vezetési élmény. A Jimny olyan, régen elfelejtett érzéseket hozott elő, amit akkor éreztem, amikor megszerettem magát a vezetést.

Divatos a retro, számos autógyártó kezd el szépen lassan hozzányúlni a régen érintett modellekhez és teszik egyre korszerűbbé azokat, hogy kielégítsék a vásárlók modern technika iránti igényét. Gondoljunk csak a Mercedes G osztályra, mely klasszikus formájával hódít a tehetős vásárlók között, vagy a Land Rover Defenderre, amely szintén újragondolva, de a klasszikus formai jegyekhez ragaszkodik. A Suzuki is hasonlóan tette, de talán egy kicsit másképpen közelítette meg a témát. Az 1970-es LJ alapjaiból származó mini terepjáró negyedik generációját dobta piacra pár évvel ezelőtt. 

A Jimny 5 éves modell és sajnálatos módon személyautóként már nem kapható hazánkban. Ennek pedig az egyetlen oka, hogy motorja nem teljesíti a 2020-ban életbe lépő, egyre szigorodó európai károsanyag kibocsájtási normákat. Szerencsére a Suzuki talált megoldást, azaz kiskaput és mint 2 személyes haszongépjármű életben tudja tartani a forgalmazást. Az eredetileg személyautó kivitel hátsó két ülése úgy sem jelentett sokat és ezekkel a csomagtér gyakorlatilag jelképes volt.

A Jimnyben töltött minden pillanat egy fantasztikus élmény. Nem azért, mert tele van kütyüvel, nem azért, mert olyan menetteljesítménye van, amit más autó nem tudna és nem is azért, mert kényelemben kínál valami utánozhatatlan. Egyszerűen azért, mert összeségében baromi jó. Arra emlékeztet, amit sok-sok évvel ezelőtt éreztem autóvezetés közben. A direkt kormányzása, a rövid tengelytáv miatt, hiszen a 3480mm hosszú autó (pótkerékkel 3645mm) tengelytávja csupán 2,25m, emiatt rendkívül fordulékony, továbbá a szívó benzines motor hangja miatt. Általa részese vagy az útnak, az autónak. Te irányítod közvetlenül, nem a technika. EZ FANTASZTIKUS!

Formai szempontból a Jimny úgy lett egyedi, hogy számos eleme emlékeztet más terepjárókra. Arányaiban Mercedes G osztály, formájában Jeep Wrangler és a klasszikus Jimny jegyeket tükröző hűtőrács és kerek lámpák miatt egy mini-Hummer. A kis Suzuki egy igazi szemcsapda, szerintem többen nézik meg az utcán, mintha egy Porsche 911-gyel járnánk. Vagány, igazi terepjáró és mindemellett cuki. Kicsi, de a szokatlan arányainak köszönhetően nem tűnik fel, hogy mennyire. Magasságához és szélességéhez képest rövid. Hosszban nem sokban különbözik egy VW Up-tól. Utóbbi 3540.

A rövidsége ellenére a Jimny utastere elől mégis kényelmes helyet ad 2 felnőtt részére. A hátsó ülőlapok mögötti rács egy méretes, 863 literes rakteret rejt. Sajnos a rácsok inkább kényelmetlenséget okoznak, hiszen így az ülések korlátozottabban húzhatóak hátra, illetve kevésbé dönthetőek.  Az autót lehet eredetileg is 2 személyre tervezték, hiszen a hátsó ablakok fixek, semmifélemódon nem nyithatóak ki. A kialakításban butaságnak tartottam a féloldalra nyíló hátsó ajtót, amit egy gázrugó tart kifelé. Nagyon oda kellett figyelni, hogy a széles ajtók ne ütődjenek oda valaminek.

Ahogy említettem, semmiféle fölösleges extra felszereltség nincsen a kocsiban. Elől elektromos az ablakemelő, továbbá van benne a kötelező sávelhagyás figyelő, ezen kívül klíma is. Ezzel nagyjából fel is soroltam a legfontosabb „luxus” funkciókat. Van helyettük viszont kapcsolható négykerék meghajtás és felezőváltó. A váltó manuális, 5 fokozatú és kifejezetten élvezetesen működik. Az áttételek jók és a hosszú váltókar precízen működik. Éreztem ugyan a hiányát autópályán a hatodik sebességnek, de így is megfelelő volt. A fogyasztás 6,8 és 7 liter között alakult vegyes használatban.

Azt azért ki kell emelni, hogy a Jimny nem autópályára készült. Az 1.5l-es 102Le-s benzinmotor végsebessége 140 körül mozog, de érezhetően a 120 fölötti tempót nem szereti és itt már közel 10-et fogyaszt. De a formája és a funkciója miatt én ezt hibájának nem rónám fel. 
Jól kezelhető, kiváló terepfunkciókkal rendelkező autó. A rajta lévő ballonos gumik, a rövid tengelytáv miatt jó érzés vele kanyarodni és igazán jópofa, ahogy mindeközben csikorognak a kerekei.

Nagyon sok autót vezettem már életemben, de az egyik állandó kedvencem a Jimny. Talán az egyetlen oka, hogy nincs még otthon egy ilyen autónk, az a vételára. Jelenleg bruttó 9,25 milliót plusz 170 ezer forint színfelárat kérnek a most tesztelt jószágért. Ez pedig, bármennyire is szívet melengető autóról van szó, rengeteg pénz érte.

• jimny lcv teszt jimny teszt Suzuki Jimny Suzuki jimny teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!