A Ford Focus ST nem a legerősebb Focus lesz a kínálatban. Jövőre jön az RS, de egy átlag autós nem is értheti meg, hogy miként lehet ezt a mostani teljesítményt fokozni, ha beül a volán mögé.

Az autó ránézésre nem sokban különbözik egy normál Focustól – csak a fekete méhsejtes hűtőmaszk ST felirattal és a gyönyörű 19”-es alufelni különbözteti meg - nem beszélve arról, hogy az 1.0 Ecoboost motorral is kapható ST line kivitel formai elemeiben szinte szakasztott mód megegyezik az általunk vezetett ST-vel. Végig lehetne sorolni persze a sok apró részletet, amitől észre lehet venni álló helyzetben, hogy ez az autó más és különb, mint a gyermekded pajtásai, de most komolyan, ki a csuda akar ezzel az autóval parkolni és álló helyzetben nézegetni??? Be kell indítani a motort az üzemmód kapcsoló segítségével -, mely 4 beállítást kínál számunkra (csúszós, normál, sport, track) – ki kell választani legalább a sport üzemmódot és nyomni kell a gázpedált! Ha ezt tesszük, olyan élményben lesz részünk, amit még Ford Focustól sosem kaptunk. De megkockáztatom, hogy a versenytársak hasonló gépei is szégyenben maradnának. Az 5,7 mp-es 100-ra való gyorsulás csak egy adat. A hang, a roppant kemény futómű, a sperr difi, a bitang erős, elől 330mm-es hűtött, hátul 302 mm-es tömör fékek segítségével olyan vezetési élményt kapunk, hogy elfelejtjük azokat az apróbb hibákat, amiket a Focus ST tesztje során tapasztaltunk. Ebből az első és talán a legfontosabb hátrány a fogyasztás. Mondhatnám azt, hogy a Focus egy remek családi autó, és apuka (vagy az autósport kedvelő anyuka) kedvéért minden család ST-t vegyen. Követelhetnénk, hogy a családi adókedvezményt terjesszék ki erre a típusra is a családvédelmi program keretében, hiszen az összes rosszkedv és indulat lecsitul bennünk, ha hallhatjuk a 2.3-as 280LE-s 420Nm nyomaték leadására képes motor hangját a beindítást követően. Ezzel pedig az otthoni konfliktusok egy része is meg tudna oldódni. De kicsit félve nyújtanám be ezt a petíciót, mert tartok attól, hogy kevés családnak fér bele a költségvetésébe a jócskán 10 liter fölötti átlagfogyasztás. Katalógus szerint ugyan 8,2l-t eszik 100km-en, de az autóvezetés nem egy laboratórium. Ez az autó legalább annyira kívánja a gázadást, mint a jobb lábunk és agyunk, amikor meghalljuk a gázfröccs automatika által feldörgő motort, a visszapufogást, durranást. Újra gyerekek leszünk, nem fog érdekelni semmi más, csak az út és az autó. Érezni akarjuk, ahogy a gyári Recaro ülésbe tapadva vesszük be a kanyarokat, melyben segít az említett elektronikus differenciálmű, valamint az adaptív lengéscsillapítás is. Ez utóbbi rendszer kétezred másodpercenként ellenőrzi a futómű, a karosszéria, a kormánymű és a fékrendszer adatait, és ehhez igazítja a lengéscsillapítást. Továbbá az útviszonynak megfelelően állítja a futóművet, illetve ha például az első kerék kátyúba megy, a hátsó kereket már úgy hangolja a rendszer, hogy ne menjen annyira bele a kerék a lyukba. Az autót vezetve persze már réges-régen elfelejtjük az óvatos gázadást, az alacsony fordulaton tartást, és a fogyasztás azonnal 14-17 liter körül fog mozogni. Az új ST végsebessége 250km/h. Ezt letesztelni sajnos nem tudtuk, de zárt pályán 238-ig sikerült gyorsulnunk, és el kell mondanom, éreztem benne az erőt, hogy elhiggyem a gyári végsebesség adat valódiságát. Egy szó, mint száz, ez egy fantasztikus kő kemény rally autó, mely városi köntösbe lett csomagolva. A csomagolásból persze kihallatszik a kipufogó durrogása, ami egyáltalán nem baj. Dugóban araszolni nem könnyű vele, hiszen a kuplung sokkal keményebb, mint a hagyományos változatokban. De szerintem ezt senki nem fogja hibájaként felróni. Nem az autó futóművével van a gond, amikor a budapesti utakon haladunk, hanem a hazai utak minőségével.

Hátránynak érzem, hogy az autó belsejében nagyon kevés különbséget találunk a „normál” motorral szerelt testvéreihez képest.  Ugyanazok a gombok, kezelőszervek, kényelmi extrák - mint adaptív tempomat, sávtartó, holttérfigyelő, head-up display, ülésfűtés, kitükrözhető mobiltelefon - mint egy 6-7 milliós kistestvér esetében. Mint ilyen persze igazán jól elrendezett belső utasteret kapott. A központi 8”-es érintőképernyő kezelése egyszerű, azonnal elsajátítható. A kezelőszervek kézre esnek, logikusan elrendezettek. Számos pakolóhely van a kocsiban, amit egyébként a napi használat esetén fontosnak tartok. A B&O hangrendszer kifejezetten jól szól. Viszont úgy gondolom, hogy az alapáron közel 4 millió forintos felárba belefért volna egy kicsi plusz az utastérben is. Gondolok itt olyanra, mint a korábbi ST generációkban megszokott turbónyomás, olajhőmérséklet, olajnyomás értékeit mutató külön fizikális műszeregység, melyet most a menü rendszer mélyéről digitálisan formában tudjuk csak elővarázsolni. Kaphatott volna valamivel minőségibb műanyagokat, vagy bőrözött felületeket, ne adj isten egy-két piros cérnaszál is elfért volna szerintem, hogy a sportos érzés látványban is megjelenjen. De ez lehet csak kötözködés, mivel tényleg mindent kárpótol a motortérbe szerelt fenevad. Az élmény, amit ad az autó, tényleg lélegzetelállító. Az első kerék által talán nem is lehet több teljesítményt az útra vinni a valamivel több, mint 1400 kg-os autóból. Nem tudom, hogy milyen pszichológiai oka van ennek, de utoljára egy Tesla Model S esetében éreztem, hogy mosolyra görbül a szám, amikor gyorsul az autó. Valószínűleg annak eredménye ez, hogy nem akarja az agyam elhinni, hogy ez valóság. Hasonló (ha nem is pont ilyen) érzést kapunk a Focus ST-ben. Bárki, aki kipróbálja garantáltan mosolyogni fog és sajnos vagy nem sajnos, de egy pillanatig nem a környezetvédelmi normák betartása, és a 94g-os káros anyag kibocsájtási határérték fog a szeme előtt lebegni. Hallani, érezni akarja újra a benzinmotor által adott gyorsulási élményt, amit kiegészít a hang (amely részben a hangszóróknak köszönhető), láthatja maga előtt a korábbi rally versenyeket és kicsit ezek részesévé tud az autó által válni. Hiányoltam a hagyományos kézifék kart, mert az elektronikus változatával sajnos a kézifékes fordulás teljességgel lehetetlen. Kárpótolt viszont a gázfröccs automatika, mely váltáskor segít az egyenletes fordulatszám fenntartásában.

Mindenki maga dönti el, hogy a forma és a beltartalom esetében mire vágyik. Ha nagyobb csomagtartót, érzékelhetően nagyobb utasteret szeretne, talál olyat is (Octavia RS). Ha több lóerőt, akkor megkapja például a Civic Type R-től (320LE), ha közel azonos teljesítményt akar látni kisebb cm³-ből a Hyundai i30 N-től kaphatja meg. Sorolhatnám a versenytársak kínálatát, de ebben a népes sorban talán a Focus ST adja a legjobb ár/érték arányt.

• focus ford st teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!