Hamarosan beköszönt a nagyböjt 40 napig tartó időszaka, ami a megtisztulás jegyében telik. Már a régiek is tudták, hogy a mozgásszegény, lakomázással töltött téli időszakot követően érdemes böjtöléssel megtisztítani testünket. De mi a helyzet a lelkünk megtisztításával? Nem úgy lenne igazán sikeres a következő böjti időszakod, ha kívül-belül megtisztulnál? Miért hasznos mentális böjtöt tartani, és hogyan érdemes ebbe belefogni? A jóga életmód erre is választ ad!

Biztosan észrevetted már, hogy amikor egy érzelmileg megterhelő időszakon mész keresztül, könnyebben leszel beteg, vagy gyakrabban fáj valamid. Ez nem véletlen, ugyanis a benned élő gondolatok hatással vannak a fizikai jólétedre. Lehetsz egészséged csúcsán, ehetsz tökéletesen “tisztán”, de a negatív gondolataid ekkor is olyan jeleket küldenek a testednek, melyek a “küzdj vagy menekülj” ősi reflexet váltják ki belőled. Ez az ösztönreflex kortizolt, közismertebb nevén stresszhormont szabadít fel a testben, ami gyengíti az immunrendszert, így pedig sokkal valószínűbb a fizikai fájdalom és a betegségek előfordulása is. Ezzel ellentétben a szeretetteljes gondolatok dopamint termelnek. Ez a hormon felelős azért, hogy jól érezd magad és relaxálj. Szemben a kortizollal, a dopamin megerősíti az immunrendszert, sőt, betegségek gyógyítására is képes.

Fotó: Bajorics Balázs 

Ezek alapján, ha tehát szeretnél idén kívül-belül megújulni, érdemes kizárni a negatív gondolatokat. Könnyű ezt mondani, nem igaz? A jógik életének mégis évezredek óta része ez. A jóga nem csupán testi gyakorlásból áll. Ez egy teljes életmód, mely a filozófiáját összefoglaló Jóga Szútrák szerint nyolc lépcsőből áll. A legelső lépcső a tiltásokat tartalmazza, azaz hogy mit ne csinálj jógiként. Az etikai kódex első szabálya, hogy ne akarj ártani semmilyen élőlénynek. Az erőszakmentesség minden teremtményre kiterjed, így az állatokra is; ezért olyan elterjedt Indiában a vegetarianizmus.

Mégis, a nem-ártás (szanszkritül ahimsa) elve sokkal inkább vonatkozik az ember gondolataira és szavaira. Habár a legtöbb ember ma már nem gyilkolja meg haragosát, mégis gyakori az intrika, az ártó szándékú kibeszélés vagy a megvető pillantás. Mennyi-mennyi bírálat ér bennünket nap, mint nap! Gondolj bele, hányan szólnak bele az életedbe, hányan ítélkeznek feletted, hogy mit csinálsz jól vagy rosszul? És te hányszor ítélkezel ugyanígy mások felett? A gond ezzel az, hogy a stresszhormonokat nem csak azok a gondolatok váltják ki, melyeket önmagunkkal kapcsolatban érzünk. Az irigység, harag vagy mások elítélése ugyanúgy megbetegít bennünket.

Így tehát az ahimsa valójában inkább egy mentális attitűdöt jelent, magát a szándékot, és nem pedig a fizikai cselekvést. Leghíresebb képviselője, Ghandi szerint a rosszindulatú gondolatok, a gyűlölet, az undok viselkedés, a durva szavak, az őszintétlenség és a hazugság mind az erőszak megnyilvánulásai, éppen ezért nem férnek össze az ahimsa, a nem-ártás elvével. Ezek a megnyilvánulások valóban bántalmazásnak számítanak. Egy iskolai szekálás, vagy egy családon belüli érzelmi bántalmazás komoly fizikai tüneteket képes produkálni. Érdemes hát komolyan vennünk a negatív gondolatok ártó erejét.

Mikor gondolataink olyan negatív reakciókat tartalmaznak, mint a csalódottság, az elutasítottság, a bűntudat vagy a szégyen, akkor gyakorlatilag önmagunkat bántalmazzuk enyhe formában. Ha nem tudsz megbocsátani valakinek vagy éppen saját magadnak, azzal eltolod önmagadtól a szeretetet. Ha túl magas elvárásokat támasztasz magaddal szemben, örök elégedetlenségben fogsz élni, és sosem tudod igazán megélni az örömöt.

Fotó: Bajorics Balázs 

A gondolatainkat persze igen nehéz kontrollálni; azok hívatlanul áramlanak be és ki tudatunkból. A gondolatok önmagukban nem feltétlenül károsak, ugyanakkor ha ragaszkodsz egy gondolathoz, és hagyod, hogy az újra és újra megismétlődjön elmédben, az végül erőszakos szavakká vagy tettekké fog alakulni. Viszont ha tudatosan elkezded megfigyelni a gondolataidat, rájössz, hogy a rossz gondolatok pont olyan gyorsan el is tudnak illanni, mint ahogyan felbukkantak.

Alapvetően semmi gond nincs azzal, ha van benned fájdalom. Mindenkiben van. Ugyanakkor a mentális megtisztuláshoz meg kell tanulnod teljesen elfogadni ezeket a negatív gondolatokat anélkül, hogy negatívan reagálnál rájuk például felháborodással vagy tagadással. Ha megfigyeled a negatív érzéseidet, de semmilyen módon nem erősíted meg azokat, távozni fognak az életedből, és új ajtók fognak megnyílni.

Az ahimsa gyakorlásához, saját gondolataid megfigyeléséhez kiváló alkalom a jógagyakorlás. Bemelegítés közben kezdd el figyelni, hogyan formálódnak gondolataid. Figyeld meg, vannak-e nyomai, csírái benned bármiféle erőszaknak önmagad vagy mások ellen. Légy tudatában ezeknek az érzelmeknek, de nem kell őket megragadnod - mindössze ismerd fel őket. Figyeld, ahogy beúsznak a tudatodba, majd figyeld őket távozni.

Engedd el az elvárásokat önmagaddal szemben. Tudatosan mozogj, építsd be a nem-ártást a jógagyakorlásodba is. Ahelyett, hogy stresszelnéd magad tested korlátain, szeresd azokat. A jógapózokat erőltetésmentesen hajtsd végre, tiszteletben tartva tested aktuális állapotát. A legfontosabb, hogy a következő 40 napban gyakorold önmagad szeretetét mindenben, amit csinálsz, és fogadd el a veled történő eseményeket úgy, ahogy vannak. Engedd el a negatív reakciókat, és helyettesítsd azokat kedvességgel és elfogadással. Így mire beköszönt a tavasz, felfrissülten, tisztán, új emberként üdvözölheted azt.

• egészség jóga mentális egészség

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!