20 érdekesség Marie Antoinette-ről

1. Marie Antoinette eredeti, német neve Erzherzogin Maria Antonia Josefa Johanna von Österreich-Lothringen volt.

 

2. Édesapja I. (Lotaringiai) Ferenc német–római császár, míg édesanyja nem más volt, mint maga Mária Terézia császárné. 16 közös gyermekük közül Marie Antoinette tizenötödikként jött a világra, a legfiatalabb lányként.

 

3. A hercegnő születését baljós előjelnek tekintették, mivel a pusztító lisszaboni földrengés másnapján született meg. Keresztszülei eredetileg I. József portugál király és felesége, Mária Anna Viktória lettek volna, de emiatt nem tudtak elutazni a keresztelőre. 

 

4. Marie Antoinette tizennégy éves korában került a francia udvarba, és még aznap férjhez adták a nála egy évvel idősebb Lajos Ágost királyi herceghez (a későbbi XVI. Lajoshoz). A politikai okokból kötött érdekházasságot viszont csak hét évvel később hálták el. 

 

5. A kései nász okáról több legenda is kering. Egyes források szerint a trónörökös fitymaszűkülete miatt nem tudtak egy ideig gyermeket nemzeni, amíg meg nem műtötték. Mások szerint az lehetett az ok, hogy a fiatal párt senki sem készítette fel a házastársi kötelességekre. A legvalószínűbb viszont az, hogy az érdekházasság ennyi idő alatt fordult szerelembe – már csak azért is, mert egészen a vérpadig kitartottak egymás mellett.

 

6. Házasságukból négy gyermek született: Mária Terézia Sarolta, Lajos József, Lajos Károly, Zsófia Ilona Beatrix. Sajnos közülük csak Lajos Károly herceg érte meg a felnőttkort. 

 

7. Marie Antoinette-t a politika egyáltalán nem érdekelte, csak a divat, a fényűzés és a szerencsejátékok. Soha előtte (és valószínűleg utána sem) költött királyné annyit ruhákra. Becsvágyó asszonyként arra törekedett, hogy elérje a „legelegánsabb francia nőként” csodálják. Ez ugyan nem sikerült, ellenben kiérdemelte „a Franciaország legszebben lépkedő asszonya” címet.

 

8. A francia királynő annyira imádta a divatot, hogy olykor még az udvar hagyományival is képes volt szembeszállni miatta. Leginkább a róla készült portrékról tudhatunk meg többet stílusáról. Sőt, ő indította el anno a divatlapok ősét, a róla készült figurás divatrajzokból alakult ki ugyanis később a Vogue divatlap.

 

9. Az első  divatgyűjtemények nyomdai sokszorosítását (vagyis a divatlapok ősét) is neki köszönhetjük. 1777- ben Moreau metszeteivel jelent meg a Monument du Costume, majd a La Galerie des Modes et Costumes Francais. Számos jónevű művész munkássága fűződik a divatújságokhoz: Claude- Louis Desrais, Pierre Thomas Leclerc, Francois Watteau , és Auguste de Saint Aubin.

 

10. Marie Antoinette emelte fel a szabómesterséget a művészetek közé. Személyes varrónője, Rose Bertin például egészen „divatminiszteri” rangig küzdötte fel magát, és komoly megtiszteltetésben részesült. 

11. A királynő minden nap más toalettet viselt, és minden szettjéhez más-más cipő tartozott. Az udvarban gondolkodás nélkül követték a szeszélyeit, egyszer pedig egy udvarhölgyet három hónapra kitiltottak a palotából, csak azért, mert kétszer ugyanabban a ruhában jelent meg. 

 

12. A királyné esztelen költekezéseit a nép, de még a férje is megelégelte. Gúnyiratok, pamfletek születtek róla és kegyenceiről, a király pedig egyszer, amikor késő éjszakáig mulatozott, bosszúból bezáratta a palota kapuit, így feleségének hajnalig kellett a hintójában dideregnie.

 

13. A híres „nyakék-per” 1784-ben kezdődött, amikor Jeanne de la Motte grófné, a Valois királyi ház távoli leszármazottja, saját meggazdagodásához használta fel Marie Antoinette nevét: aláírását meghamisította, és egy 1 600 000 livre-t érő gyémánt nyakéket vásároltatott fel a gyanútlan Rohan hercegérsekkel. A királyné értetlenül fogadta a hamisított aláírással ellátott fizetési kötelezvényt, és mivel nem volt, aki kifizesse a drága ékszert, a szélhámosság kitudódott, s hosszú pereskedés után a csalókat letartóztatták.

 

14. Bár a királynőnek remek érzéke volt a divathoz és a pénzszóráshoz, az uralkodáshoz sajnos kevésbé. A palotán kívül a nép éhezett, és az 1788-as gabonatermés minden addiginál kisebb lett. A hagyomány szerint ekkor hagyták el Marie Antoinette száját a hírhedt szavak: „Ha nincs kenyere a népnek, egyen kalácsot!" 

 

15. A nép sokféle becenevet aggatott rá. Féktelen pénzszórása miatt ragadt rá a „Madame Déficit” gúnynév. Amikor bekerült az udvarba, „autrichienne”-nek, vagyis osztrák nőnek nevezték, majd később, a forradalom kitörésekor Franciaország leggyűlöltebb asszonyaként „l'autre chienne”-nek hívták vagy „la putaine d'Autriche”-nak , azaz „osztrák szajhának”. 

 

16. Miután férjét, XVI. Lajost 1793. január 21-én guillotine-nal lefejezték, a királyné sorsa is keservesre fordult.  Átszállították a város legszigorúbb börtönébe, a Conciergerie-be, októberben pedig bíróság elé állították, és nemzetellenes összeesküvés vádjával halálra ítélték. A per legmegalázóbb momentuma az volt, mikor vérfertőzéssel vádolta meg saját, 8 éves fia (ami persze nem volt igaz).

 

17. 1793. október 16-án, amikor Marie Antoinette-nek fejét vették a Place de la Révolutionon, kivégzésekor is büszkén, királynéhoz méltón viselkedett. A legenda szerint a királyné véletlenül rálépett a hóhér lábára, miközben felment a vérpadra, majd így szólt: „Bocsásson meg, uram, nem állt szándékomban." 

 

18. A királyné holttestét a St. Madeleine temető jeltelen tömegsírjába temették. A Bourbon-restauráció után is nehezen találtak rá, csak egy félig elrohadt harisnyakötőből vélték azonosítani. Marie Antoinette 1774. május 10. és 1792. szeptember 21. között uralkodott.

 

19. Marie Antoinette egyedi stílusa számos mai tervezőt is megihletett. John Galliano vezetése alatt a Dior divatház sokszor használta inspirációi fő forrásaként a róla készült képeket, de Vivienne Westwood, Thierry Mugler és Karl Lagerfeld is felhasználta már kreációjához. 

 

20. Franciaország leghíresebb királynőjének tragikus életét számos regény és film is feldolgozta. Először 1938-ban készült róla film Norma Shearer főszereplésével, napjainkban Sofia Coppola forgatott róla mozit Kirsten Dunst-el a címszerepben. Életrajzi könyvei közül Stefan Zweigé a leghíresebb, a nyaklánc-perrel pedig Szerb Antal foglalkozott.

 

 

 

 

Szólj hozzá a cikkhez