Kulcsszó keresés /


Elfutunk, vagy vállaljuk? - A nagybetűs találkozások

  • 2025. január 25.

Kötődési mintáink miatt sokszor rettegünk tudat alatt a párkapcsolatoktól. Ugyanakkor az is igaz, hogy valahol legbelül mindenki vágyja a szerelmet. Még azok is, akik látszólag a legkevésbé sem nyitottak rá, valójában tudat alatt ők is keresik ezt az érzést.

olvass tovább

Miért ne érdekeljen mások véleménye

A megfelelési kényszer, a beilleszkedés, olyan méreteket öltött a tudatunkban, hogy időközben kinőttük a saját szerepünket, elfelejtettük, hogy mi az, amire igazán szívből vágyunk és ezeket az álmokat lecseréltük azért, hogy.. miért is? Mert túlságosan is érdekel minket az, hogy kinek mi lenne a véleménye rólunk, hogy ha vállalnánk azt, akik igazán vagyunk? Tényleg annyira lényeges ez? Milyen természetellenes szokást szedtünk fel út közben, nem igaz? Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy miért válaszd mindig önmagadat mások helyett.

olvass tovább

Engedd el, de hogyan?!

A mai napot csak akkor kapod meg teljes egészében, ha elengeded a tegnapot. Amikor egy ember ragaszkodik egy helyzethez, egy állapothoz, egy személyhez vagy egy tárgyhoz, hidd el, hogy oka van rá. Nyomós oka. Valamiért úgy érzi, hogy segíti az ő túlélését. Ez még egy betegség esetében is így van. Nem vicc, a betegségnek is vannak előnyei. Foglalkoznak velünk, ápolnak minket, kevésbé kell konfrontálódni a környezettel és bizony kisebb mértékben kell felelősséget vállalni saját magunkért.

olvass tovább

Vallani akarok neked

  • 2025. január 02.

Vallani akarok neked. Vallhatok neked? Ígérem szép lesz, olyan, amilyet szeretsz. Lehet, hogy egyelőre csak így merem. De úgysem ez a lényeg. Szeretném megörökíteni neked azt a darabot belőlem, aki izgatott. Aki a szívében játszik a gondolattal, hogy egy masnira kötött kulcs várja – kulcs a szívedhez, az életedhez, a közös életünkbe. Fruska vagyok, érzem. Szeretem ezt. Boldog vagyok tőle.

olvass tovább

Az az igazi kihívás, ha arra tudunk vágyni, ami már meg is van nekünk - Félrelépésem története

  • 2024. december 29.

Majdnem 4 napja sírok…….többnyire befelé. Minden egyes alkalommal, mikor kívül mosolyra húzom a szám, bent egy könnycsepp gurul le a torkomon. Hullámonként tör rám a megsemmisülés érzése, siratom azt a nőt, akivé válhattam volna melletted. Nem voltam elég kitartó, hogy mikor távolodtál várjak rád türelemmel, mikor eltoltál, visszahúzzalak, mikor elfordultál, eléd álljak. Ez is feladatom lett volna, hisz ezt vállaltam, mikor társamul fogadtalak.

olvass tovább

Férfiszempont: Szakítás után gyász vagy öröm?

Amikor megromlik a párkapcsolat, és az egyik vagy másik fél csupán járulékos elemmé válik a házasságban, olykor még párszor próbálkozást színlelnek a felek. Jobb esetben egy rossz vacsora a remélt mentőöv, rosszabb esetben sajnos a gyerekvállalás. Ebben az esetben még ha együtt is maradnak, az csupán a gyerekért létező egység fenntartása, és nem a két felnőtt közti formába öntött boldogság.

olvass tovább

Nem a világot csapod be, hanem magadat

Mindannyian meg vagyunk akadva valahol. Ebben nincsen semmi szégyellnivaló és nem is kell letagadni. A felnőttség és a felelősségvállalás pont arról, szól, hogy erre rá merek nézni, felismerem és változtatok rajta. Még az sem baj, ha ez nem elsőre sikerül….

olvass tovább