Kövess minket Facebookon.
A mindennapi életünk során elkerülhetetlenül találkozunk véleménykülönbségekkel, amelyek vitákhoz vezethetnek. Ezek a viták lehetnek építő jellegűek, de olykor felesleges energiát emésztenek fel. Fontos felismerni, mikor érdemes egy vitát folytatni, és mikor célszerű inkább elengedni azt.
olvass továbbAz élet bármelyik területén előfordulhat, hogy az ember úgy érezi: nem veszik komolyan. Nem hallgatják meg, nem kíváncsiak a véleményére, ötleteire, vagy épp ellenkezőleg, minden gátlás nélkül eltulajdonítják, mintha ő ott sem lenne. Pedig mindenki megérdemli, hogy észrevegyék és tiszteljék. Ám, ha a karizma mégsem jön magától, ideje dolgozni érte!
olvass tovább
Virág Klaudia
A megfelelési kényszer, a beilleszkedés, olyan méreteket öltött a tudatunkban, hogy időközben kinőttük a saját szerepünket, elfelejtettük, hogy mi az, amire igazán szívből vágyunk és ezeket az álmokat lecseréltük azért, hogy.. miért is? Mert túlságosan is érdekel minket az, hogy kinek mi lenne a véleménye rólunk, hogy ha vállalnánk azt, akik igazán vagyunk? Tényleg annyira lényeges ez? Milyen természetellenes szokást szedtünk fel út közben, nem igaz? Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy miért válaszd mindig önmagadat mások helyett.
olvass tovább
Vörös Eszter
Minden kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, amelybe egyáltalán nem férnek bele a felületes beszélgetések. Az emberek többsége konfliktuskerülő, nem provokál problémákat és nem alkot véleményt fölöslegesen. Azonban minden más lehetne, ha a „fölösleges” címke ragasztgatása helyett az emberek inkább megragadnák e gyönyörű nyelv által kínált lehetőségeket.
olvass továbbBicskanyitogató egy cím nem mondom, de mivel ma már kb. hetedjére jött velem szembe a drága, gondoltam, megragadom az alkalmat és kifejtem én is a véleményemet a témával kapcsolatban. Hogy minek? - Mert megtehetem. És milyen jogcímen? Csak. - üdv. a szerk.
olvass továbbHajlamosak vagyunk túl hamar véleményt alkotni, féltékenykedni és irigykedni bizonyos általunk túl tudatosnak vélt nőkről. Egyet azonban ne felejtsünk el: nem születünk magabiztosnak. A magabiztosságért meg kell küzdeni, kemény csatákat kell vívni az élettel, ki kell érdemelni a tiszteletet, a függetlenséget, az erőt.
olvass tovább
Király Eszter
Milyen a jókislány? Unalmas. Kiszámítható, folyton készenlétben álló, kalaptartón bólogató cicamica, aki ritkán rendelkezik saját véleménnyel, és elvrendszerrel. Hagyja, hogy a társadalmi elvárások, és a külvilág véleménye határozza meg mindennapjait. A jókislányról lerí a bizonytalanság, és alacsony polcra helyezi magát, ezért kiszemelt lovagjának nem kell sokáig kaparnia érte.
olvass tovább
Vörös Eszter
Nem szeretem a nőtársaságot, mert, a férfiakkal szemben, mi nők lubickolunk a rosszindulatúságban. Ahelyett, hogy nyíltan vállalnánk véleményünket, sunyiban próbáljuk a földbe döngölni a számunkra nem szimpatikus, nálunk valamely szempontból tökéletesebb egyedeket, miközben a szemébe mosolygunk.
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
Imádjuk a mini és maxi szoknyákat is, és legalább ennyire helye lehet a gardróbunkban egy midinek is, ugyanis kényelmes, és emellett csinos is, így véleményünk szerint kötelező darab. Most meg is mutatjuk, hogy hogyan érdemes nyáron viselni!
olvass továbbAz alkalmi szexről mindenkinek sajátos véleménye van. Van, aki zsigerből elutasítja, és van olyan, aki azt vallja, igenis jó lehet, ha az ember tényleg nem vágyik többre. Megnéztük egy kicsit a dolog hátterét.
olvass továbbAz alkalmi szexről mindenkinek sajátos véleménye van. Van, aki zsigerből elutasítja, és van olyan, aki azt vallja, igenis jó lehet, ha az ember tényleg nem vágyik többre. Megnéztük egy kicsit a dolog hátterét.
olvass tovább
Mertain Lilla
Ahogy körbenézek a környezetemben, kezdem észrevenni, egyre több ember vágyakozik arra, hogy tartozzon valahova, hogy mások elfogadják, és megértsék őt. Ahogy biztosan te is. Meg kellene értenie mindenkinek, neked is, attól kezdve, hogy érzelmileg, másoktól vársz elismerést, ezáltal beleesel abba a hibába, hogy már nem is tudod ki is vagy valójában, mert mindenáron tartozni akarsz egy közösséghez. Nem szabad. Mert így elveszted önmagad, a valódi énedet…
olvass tovább
Hári Katalin
Persze. Valakinek biztosan. Sokáig én is igennel feleltem erre a kérdésre. Sokáig hallgattam magamról mások véleményét. Sokáig képzeltem magam olyannak, amilyen nem is akarok lenni. Az emberiség történelmében bármi lehetséges. Lehetsz bármilyen. Senki se egyforma.
olvass továbbHárom évet vártunk arra, hogy Arrakis homokja ismét betöltse a mozitermeket, de vajon mennyivel több puszta látványfilmnél a Dűne második része? Hazánk egyik meghatározó filmkritikusa, Szirmai Gergely őszintén elmondta véleményét a filmről a Pepsi Movies VIP vetítésén, ahol a Dűne díszletein, forgatási helyszínein és jelmezein dolgozó magyar szakemberekkel beszélgetett.
olvass továbbHa szántszándékkal bele akarunk nyúlni a darázsfészek közepébe, akkor keresve sem találhatnánk jobb vitatémát a párkapcsolati hűség-hűtlenség kérdésénél. Erről ugyanis, mindenkinek megvan a maga igencsak sarkos, olykor már bebetonozottnak tűnő magánvéleménye.
olvass tovább
Virág Klaudia
Az internet korában minden felgyorsult. Az információk hamarabb eljutnak már hozzánk és korlátlan lehetőség áll rendelkezésünkre, a kommunikációra, a vélemény formálásra, a kapcsolatfelvételre. Ennek is, mint mindennek az életben meg van az előnye és a hátránya. Korábban nem voltam hatalmas komment olvasó rájöttem nem is maradtam le sok mindenről. Az utóbbi időben mégis gyakrabban tettem, hogy egy-egy cikk alatti kommentelésekre rápillantottam. Bár ne tettem volna.
olvass tovább
Varga Maja
Nemzeti Színházban jártunk Hobo lemezbemutató koncertjén. Vajon mitől lesz egy ember önazonos, és vajon az önazonosság mennyire egyenlő a cenzúrázatlan őszinteséggel? Vajon miért dramatizálunk és hypeolunk fel minden kifejezést, amit hirtelen és váratlanul felkap a társadalom vagy a sajtó?
olvass tovább
Soós Alíz
Vannak, akik azért választanak egy bizonyos hivatást, hogy hatalomérzethez jussanak. Sokan ezért lesznek politikusok, orvosok vagy épp tanárok (persze koránt sem mindenki). Akiket a hatalomvágy vezérel, rendszerint visszaélnek azzal, hogy tekintélyszemélyek. Saját magukat a többi ember fölé helyezik, felsőbbrendűnek hiszik magukat, és lenézően, lekicsinylően bánnak másokkal. Akinek ismerős ez a bánásmód – például gyerekként a szülei is visszaéltek a hatalmukkal – könnyen áldozataivá válhatnak ezeknek a „ragadozóknak”, és úgy érezhetik, esélyük sincs velük szemben. Elhiszik, hogy gyengék, elnyomhatóak, és az ő véleményük nem számít.
olvass tovább
Varga Maja
Lisa Taddeo: Három nő című könyvéből származik ez a kijelentés, amit a címbe tettem. Elgondolkodtatott, hogy vajon tényleg így van? Tényleg ennyire függünk mindig valakinek a véleményétől? Tényleg szükségünk van mindig valakire, hogy inspiráljon minket az élethez és az életben egyaránt? Tényleg kellenek a külső visszacsatolások és bókok és helyeslések ahhoz, hogy könnyedebben el tudjuk fogadni saját magunkat? Hogyan lett a közösségi média az életünk (fő)irányítója?
olvass tovább
Barna Berni
Évtizedekig nem tudtam értelmezni ennek a mondatnak a valódi jelentését. Mentségemre legyen, hogy az én családomban nem volt szokás, hogy elhallgattassák a nőket. Az volt a szokás, hogy egy nő legyen művelt, olvasott, tájékozott, és legyen véleménye.
olvass tovább
