Szerelem, vagy szexuális vonzás? – Tudd a különbséget!

Az azonnali, sürgető kielégülést követelő, intenzív szexuális vonzások gyakran pszichés traumát, érzelmi hiányt, elhanyagolást, múltbeli sebeket sejtetnek a háttérben. Van, amikor valaki túlságosan, ellenálhatatlanul vonz szexuálisan. Mi ezzel a baj? Ha átéltél valaha súlyos érzelmi traumát, szeretetlenséget, elhanyagolást, vagy valaha függőségtől szenvedtél, akkor jobb inkább óvakodni az olyan kapcsolatoktól, ahol a kezdet kezdetén túlságosan erős a szexuális vonzalom. Sajnos ilyenkor nagy a másik ember idealizálásának veszélye, az észveszejtő, azonnali kielégülést követelő testi vágy új, torz reményt ébreszt, hogy ez az ember majd emocionális űröket tapaszt be, egy soha meg nem tapasztalt katartikus, érzelmi beteljesülést fog elhozni az életünkbe. De ez gyakran csak illúzió. A vad szeretkezéseket később sem váltják fel majd a mély őszinte beszélgetések, intim, bensőséges, szeretetteljes összebújások, házon és ágyon kívüli programok, ez a kapcsolat majd mindig a testi vágy szintjén vergődve stagnál, és nem is emelhető magasabb, lelki síkra.

Minden lépéssel, mellyel távolodsz attól, akivel semmi dolgod az életben, és aki nem illik hozzád, közelebb kerülsz ahhoz az emberhez, akinek végre megnyithatod a szíved.

A társszerelemnek nem kell elmúlnia, a hosszú önismereti út során inkább alkalmazkodik, velünk együtt fejlődik és változik. Önismeretünk fejlődésével rájövünk, mit is kerestünk a másikban, majd kialakul a bizalom önmagunkban, egymásban, és már nem szerepeket játszunk. Nincsenek titkok, tabuk, őszintén tudunk beszélni hibáinkról, fájdalmainkról, félelmeinkről, szorongásainkról, de ugyanígy örömeinkről is. A szenvedélykapcsolatok pedig kihunynak, mint a gyertyaláng, ha nem elég életrevaló, erős a kötelék, akkor soha nem emelkedhet magasabb szintre, nem alakulhat szerelmes társkapcsolattá.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.