Mindenki a saját csatáit vívja - Vagy mégsem?
Nem. A legtöbben inkább másokat cseszegetnek helyette. És velük bizony, annak is meggyűlik a baja, aki minden erejével igyekszik a saját útját járni. Úgy tűnik legalábbis, hogy kishazánkban még mindig ez a virtus dívik. Pedig ép ésszel felfogni nem nagyon lehet (legalábbis, eddig nekem még nem sikerült), hogy a fészkes francba tud örömet okozni valakinek az, ha porig alázhat másokat? Miért attól nő az egója, hogy a másikat maga alá gyűrheti? És egyáltalán, miért érzi bárki is felsőbbrendűnek magát a többieknél?
Tudom, tudom. Gyermeteg, naiv, idióta kérdések, amikre értelmes válaszok sem nagyon léteznek. Hisz egy bizonyos kor után, már nem túl ildomos A nem volt gyerekszobája kezdetű mondatokkal takarózni. És tudom, meg értem is, hogy nem kell törődni velük, meg lesz@rom tabletta stb., de mi van, ha ezek elméletben igen, de a gyakorlatban egyáltalán nem működnek?
Merthogy mióta megnyitotta kapuit a virtuális dühöngő és az ajtók mindenki számára kitárultak, azóta egyszerűen képtelenség távol tartani magunkat a kanapéhuszár hadseregtől. Kivéve persze, ha egy lakatlan szigetre költözünk, ahol nincs wifi hálózat. Ott talán még (egy ideig) biztonságban lehetnénk. Minden más esetben viszont, kénytelenek vagyunk elviselni a határtalan ostobaság és ártani akarás mindennemű megnyilvánulását, ahol az eszközök tárháza teljességgel végtelen.
Ezek a drága emberek ugyanis, még egyáltalán nem hallottak pl. a tovább görgetés funkcióról. Szent meggyőződésük, hogy, ha valami olyannal találkoznak, ami szúrja a szemüket (általában csak ilyenekkel találkoznak), "gondosan" megfogalmazott kommentek formájában melegebb éghajlatra kell küldeniük aktuális utálatuk tárgyát.
A jogom van a véleményemhez kezdetű örökzöld sláger mögé bújva, válogatott mocskolódásokat zúdítanak mindenkire, aki az útjukba kerül. És természetesen, ha mindezt zokon meri venni az aktuális kiszemeltjük, mindig így kontráznak:
persze, mert te csak azt szereted, ha nyalják a seggedet!
Majd ott van az általuk szintén nem ismert, illetve rendesen félreértelmezett lájk és követés funkció is, ami elvileg arra lenne hivatott, hogy olyan szerzőket, oldalakat kövessünk, akiket teljesen értelemszerűen, kedvelünk és/vagy nézeteivel, gondolataival egyetértünk. De mindez természetesen egy újabb téves kényszerképzet a részünkről csupán, hisz a "másik" oldal szerint, szólásszabadság van ugyebár, ami az ő olvasatukban annyit tesz, hogy mindenkit bekövetnek, akit ki nem állhatnak, így szolgáltatva mind nagyobb teret a felszínre törő elfojtott frusztrációik egész sorozatának.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez