Mi vagyunk az erősebbek

Igazából mi vagyunk az erősebbek. De kőkemény elszántság szükséges ennek felismeréséhez. Már nem akarok félni a holnaptól, már nincs erőm egy ekkora súlyt cipelni. Előbb utóbb mind összeroskadunk alatta, vagy más veszi át ezt a terhet. Innentől kezdve pedig egy új, végeláthatatlan körforgás veszi kezdetét ismét. Mindenki saját maga kell, hogy szembenézzen a jövő hűvös tekintetével. Meg kell tenni ezt a lépést, ez az ismeretlen nem hatalmasabb nálunk, csak annak tűnik.

Talán sok idő fog eltelni addig, amíg ténylegesen megteszed ezt a lépést, de eljön az a pont, mindenki életében, amikor leesik, hogy átvehetjük az irányítást. Sőt, tulajdonképpen mindig is nálunk volt, csak a halmaz részeivé váltunk mi is észrevétlen. El fog jönni az a pont. Akkor majd érezni fogod, hogy lépned kell. Véglegesen.

De addig sem teheted magad tönkre. Nem tépázhatod meg a saját elméd, ha nem tudod még mi lesz a következő mező, amire rá kell lépned. Idézz fel minden emléket, aminek köszönhetően ott vagy, ahol lenned kell. Mindent, ami miatt még mindig élsz és folyik a vér az ereidben.
Addig is tudd, hogy rendben leszel és el fogod érni a célt, legyen bármilyen messze.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!