Kölcsönös tisztelet nélkül nem létezhet társszerelem

A férfiatlan férfi egzisztenciálisan problémás, és mindezt kinyilatkoztatja a nő előtt már a legelső randin. Nem titkolja, hogy munkanélküli, hogy hatalmas tartozásai vannak, és lehetetlen helyzete miatt mindenkit okol, csak önmagát nem, pedig évek óta tengeti életét a kanapén masszív önsajnálatban, ahelyett, hogy végre elkezdené az áldatlan állapot felszámolását. Lehet gyönyörű lelke egy passzív kanapéhuszárnak, mi, nők akkor is csak egy problémahalmazt fogunk látni.

Egy férfi legyen életben, de úgy igazán. A nőnek természeténél fogva folyamatosan fel kell néznie a férfira, mert csak így tartható fenn az érdeklődése hosszú távon. A férfinek férfiként kell megnyilvánulnia. Egyetlen nő sem szeretne társául egy célt vesztett, egész nap otthon heverésző biorobotot, mert az impotens, cél nélküli élet módszeresen kiöli a vágyat.

Egy férfi lehet ápolt, igényes, udvarias és kedves, de képtelenek vagyunk megkívánni, ha nem tudunk férfiként tekinteni rá. A csodálatért és elismerésért tenni kell, különben lelkesedést veszítünk. A folyamatos fejlődés, tettvágy, az élet iránti szenvedély a világ mozgatórugója, és milyen elkeserítő, és kiábrándító, ha egy férfit nem motivál semmi. Csak azt várjuk a férfiaktól, amit önmagunktól is.

Egy férfias férfi magabiztos, karizmatikus, védelmet, biztonságot nyújt, és pozitív életenergiát sugall, munkájában, terveiben célratörő. Ha nehézségei vannak, akkor teszi a dolgát, és nekünk nőknek engednünk kell, hogy valóban kibontakozzon, hogy határozottan, férfiasan kezelje a problémákat.

Törődés, gondoskodás, odafigyelés – erre vágyunk. És arra, hogy ne kelljen magunkat kiszolgáltatni sem érzelmileg, sem anyagilag, sem szexuálisan. Egy egészséges értékrendű, érett érzelmi intelligenciájú, önellátó, saját lábán is megálló, nem támaszkodni akaró, és tipikusan nem aranyásó nő nem mentor, vagy valamiféle lelket, hitet és férfiúi tartást vesztett hímnemű lényt ápoló szociális munkás kíván lenni, hanem igazi, egyenrangú társ.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.