Szóval a nagy kérdés:

Mit lehet ilyenkor tenni azért, hogy ismét visszanyerjük a lelkünk nyugalmát?

Az alábbiakban mutatok Neked egy egyszerű, 3 lépéses módszert, amelyet bárhol és bármikor alkalmazhatsz. Az első lépés a

1) Tudatosítás

Tudatosítsd magadban, hogy Te itt vagy az “itt és most”-ban.

Hol vagy most? Kik és mik vesznek körül Téged? Mi történik, vagy mi történt pontosan?

Érezd a testedet, érezd át az érzéseidet, és légy tudatában az aktuális helyzetnek. Egyszerűen tudatosítsd magadban, hogy: “Itt vagyok. Most ez VAN.”

Ezután következik az

2) Elfogadás

Ez egy gyakran félreértett szó, sokan mást értenek alatta, mint amit valójában jelent. Sokan azt gondolják, hogy az elfogadás valamiféle gyengeség, alárendelődés, meghunyászkodás a másik ember akarata előtt. Pedig egyáltalán nem erről van szó. A valódi elfogadásban hatalmas erő rejlik.

A valódi elfogadás ugyanis NEM egyetértés. NEM jóváhagyás. NEM beletörődés. NEM mindent megengedés. NEM mindent eltűrés. NEM alárendelődés. NEM meghunyászkodás.

Az elfogadás pusztán annyit jelent, hogy tudatában vagyok a valóságnak, és elfogadom azt olyannak, amilyen. Tudom, észlelem, érzékelem azt, hogy pontosan mi történik bennem és körülöttem, és azt mondom magamnak, hogy: “Ez van. Rendben van. Elfogadom a helyzetet – és ura vagyok a helyzetnek.”

Így tudok felülemelkedni a helyzeten, és uralni azt, azaz a szándékomnak megfelelően irányítani. Csak azt tudjuk ugyanis uralni, amit először elfogadtunk magunkban.

 

Ehhez az irányításhoz pedig már csak egy dologra lesz szükség:

3) Összhangban lévő tettek

Mégpedig a legmélyebb vágyainkkal összhangban lévő tettek.

Mik a legmélyebb vágyaink? Amiket fentebb említettünk: biztonság, nyugalom, béke. Ezek felé vigyenek minket a tetteink. Sőt nem csak minket, hanem a környezetünkben lévőket is.

De hogyan?

Úgy, hogy minden, amit mondasz vagy teszel, az ebből a belső nyugalomból és tudatos éberségből fakadjon. Ezt a békét és nyugalmat sugározd kifelé is minden mozdulatoddal, minden szavaddal és minden tetteddel.

Ezért fontos az előző két lépés is, hiszen azok adják az alapot a megfelelő tettekhez. Ha először képes vagy tudatosítani és elfogadni mindazt, ami Benned és körülötted VAN, akkor sokkal könnyebb lesz megfelelően cselekedni is.

És erre nem kell egy óra meditálást rászánni. De még csak egy fél órát sem. Elég hozzá annyi, hogy veszel egy nagy levegőt, és miközben lassan kifújod, tudatosítod és elfogadod magadban a jelen helyzetet. Majd pedig cselekszel, tudatosan kiválasztva a legmegfelelőbb tettet vagy szavakat az adott helyzetben. Ez kis gyakorlással kb. 10 másodpercet vesz igénybe, vagy még annyit sem.

Miért fontos végigmenni ezen a 3 lépésen? Azért, mert ha ezt megteszed, akkor éles szituációban nem “csípőből fogsz tüzelni”, azaz nem egy automatikus stresszreakciót fogsz produkálni, hanem tudatosan válaszolsz majd a helyzetre, miközben uralod és irányítod is azt. Az indulatból reagálás sokszor csak még jobban felkavarja az indulatokat, a higgadt válasz viszont megnyugtatja az embereket. Így ők is képesek lesznek egy sokkal jobb választ adni az adott helyzetre. Ezzel mindenki nyer. És ezzel máris egy nagy lépéssel közelebb kerültünk a nyugalomhoz és a békéhez, ráadásul mindenki számára 

 

+1 tipp egy tipikus helyzetre: mit tegyél akkor, ha valaki “bunkón beszól” Neked?

Ilyesmi bármikor megtörténhet. És ezt sem szoktuk szeretni. Az első ösztönös reakciónk erre általában az lenne, hogy visszaszólunk valami hasonló durvaságot, mire a beszóló még agresszívebben ránk támad, és máris áll a bál. De ez ugye nem visz közelebb minket a lelkünk legmélyebb céljaihoz: a nyugalomhoz és a békéhez.

Akkor mégis mit lehet ilyenkor tenni?

Nézzünk csak végig gyorsan a 3 lépést:

1) Tudatosítás: “Itt van ez az ember, aki ezt mondta nekem, én meg most egy kicsit befeszültem ettől.”

2) Elfogadás: “Ez van. Rendben van. Nyugalom. Ura vagyok a helyzetnek.”

Plusz hozzáteheted még gondolatban ezeket is: “Valószínűleg ő is feszült. Valószínűleg ő sem érzi jól magát így. Talán ő is szeretne megnyugodni. Talán ő is örülne egy-két jó szónak.”

Ugye mennyire másmilyennek tűnik a helyzet így, miután ezeket végiggondoltad?

3) Tettek: miután megnyugodtál, mondhatsz neki pl. valami ilyesmit (természetesen helyzettől függően), hogy:

“Elnézést, segíthetek valamiben?”

“Köszönöm, hogy szólt.”

“Sajnálom, ha így érez.”

“Nehéz napja van?”

“Tisztelettel megkérem, hogy ne beszéljen így velem.”

Vagy ha semmi más nem segít, akkor: egy angyali mosoly, egy sokatmondó pillantás, és balra el 

Te melyik módszert fogod a legközelebb alkalmazni?

További írásaimat a honlapomon olvashatod

• lelki béke negatív dolgok önismeret

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!