Spirituális szemléleten keresztül nézve, azért vagyunk itt a Földön, hogy folyamatosan tanuljunk és fejlődjünk a tapasztalatainkon keresztül. Másoktól tanulunk, a győzelmekből és a vereségekből, de mi ugyanígy tanítunk másokat is. De előbb-utóbb mindig eljön egy pont, amikor az erős lelkünk elbizonytalanodik, magában és a világban.

Túl sokat törődünk mások véleményével

Emiatt minden döntést megfontolunk. De miért nem tudunk teljes bizalommal hinni önmagunkban? Miért lenne a másik jobb, mint mi? Ne aggódj, hogy más emberek mit gondolnak, amikor úgy érzed, hogy a cselekedeted a Te valódi igazságodat tükrözi. Még ha hibát is követünk el, ez a mi egyéni utunk, ami így vagy úgy, a mi fejlődésünket szolgálja.

Túl sokat várunk önmagunktól

Vakon keressük a tökéletességet mindenkiben és mindenben. De ez felesleges és ostoba dolog. Mindenki más sebességgel fejlődik, beleértve magunkat is. Ne bizonytalanodj el csak azért, mert összehasonlítod a saját életedet másokéval. Mindenki ott tart, ahol éppen lennie kell és azon az úton jár, ami számára láthatatlanul ki van jelölve. Sem előrébb, sem hátrébb nem vagy.

Istenítünk másokat, majd bennük is csalódunk

Vannak körülöttünk olyan mesteralakok, akikre felnézünk és könnyen beleesünk ilyenkor abba a hibába, hogy istenítjük őket, pedig ők is csak emberek. Egy ideig lehet valaki a segítőnk, de örökké nem támaszkodhatunk külső forrásokra. Ha így élünk, az élet tudatosan fog ebből az illúzióból felébreszteni minket. Amikor egy példaképednek nem sikerül valami, az nem jelenti azt, hogy neked még kevesebb esélyed lenne az életben! Az élet azért állít eléd ilyen példát, hogy vedd észre, hogy egy idő után el kell engedned a korlátot, amibe kapaszkodsz és a saját lábadon megállni, jobban hinni önmagadban.

• bizonytalanság fejlődés kétségek lélek önismeret spiritualitás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!