Amit jó lett volna már gimisekként is tudni

Olyan jó lett volna, ha a gimis énünk előtt anno, megjelent volna a mostani felnőtt alakunk, és ellátott volna néhány tanáccsal, vagy legalább felhívja pár apróságra a figyelmünket, amit nem ártott volna már olyan fiatalon tudni. Ha lenne mód az időutazásra, az alábbiakra térnék biztosan ki.

1. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de úgy, ahogy a Backstreet Boys és az ’N Sync csillaga is leáldozott, úgy a leopárd és a military minta, a holdjáró papucs, és a nyakra feszülő nyaklánc is vércikinek számít már. Hiába gondoltuk azt, hogy nagyon menő a zenei ízlésünk, csakúgy, mint a trendi megjelenésünk, ma már 10 év múlva csak annyit kérdezünk, hogy „Miért nem szólt nekem senki, hogy ultragáz voltam?” Nem biztos, hogy hangoztatni kellett volna, hogy Nick Carterhez fogunk feleségül menni, és azt gondolni, hogy a haspoló 5 kiló plusszal is jól áll mindenkinek, csak azért, mert az a divat.

2. Olvass, olvass, olvass! Amíg még van rá időd! A kötelező olvasmányok, bármennyire is kötelezőek, igazából rendkívül szórakoztatóak, tanulságosak és érdekesek. Kamaszként a legtöbb fiatal csak a téren gengelt a haverokkal vagy zenét hallgatott, valaki életébe már igen korán bekúszott az internet és az msn, és éppen a könyvek szorultak háttérbe, pedig ma ölni tudnánk azokért az időkért, mikor még bőven volt időnk a kikapcsolódásra.

3. Megtanulni még egy nyelvet. Komolyan, tényleg megtanulni. Szenvedtünk az órákon, a pokolba kívántuk a tanárt, a különféle igeragozásokkal együtt, időnként még el is lógtunk, és teljesen hidegen hagyott minket a dolgozatunk minősítése. Én pedig azóta is verem a fejem a falba, hogy nem tanultam meg a német főnevek nemét, és még mindig nem tudnék 3 összefüggő mondatot elmondani, akkor sem, ha az életem múlna rajta. Pedig a diplomámat nem kapom készhez, amíg nem kaparom össze a második szakmai nyelvvizsgámat. Miért nem szólt senki, hogy csak meg kéne tanulni normálisan németül? Ja, a Tanárnő mintha említett volna valami ilyesmit…

4. Emlékszel arra a jelentre a Nem férek a bőrödbe c. filmből, amikor a lánya bőrébe bújt anyuka elkezdi falni a sült krumplit, mondván végre megteheti, és nem kell figyelni az alakjára, hiszen a negyvenes éveiben, már nem engedheti meg magát azt a luxust, hogy zsírtól tocsogó ételeket fogyasszon? Ez bizony pontosan így van. Tiniként bátran ehet még az ember akkor, és azt, amit akar, a test még könnyen alkalmazkodik, és dolgozza le a felesleges zsírpárnákat, jóval kevesebb erőfeszítés árán, mint az évek múlásával. És akkor még valahogy a sport is könnyebben ment. Ha újra gimis lehetnék egy napra, gondolkodás nélkül befalnék egy tiramisut az ebéd után. Vagy kettőt.

5. Fiatalként nem kíméljük a testünket, a bőrünket, és a hajunkat. Meggondolatlanul festetjük át más színre a hajunkat kéthetente, lukasztjuk ki bőrünket a piercingek kedvéért, vagy varratjuk ki magunkat tetoválásokkal. A bőrünkre mindent felkenünk, annak reményében, hogy eltüntessük pubertás korunk legádázabb ellenségeit, a pattanásokat, és a lelkiismeretünket hátrahagyva, dőlünk sminklemosás nélkül ágyba a mámoros bulik után. Ennél sokkal nagyobb odafigyelést és gondoskodást érdemelne a saját testünk, már tizenéves korunkban is.

6. Néhány darab körbeért már a divat időalagútján, így jó lenne, ha még mindig meglenne néhány, a középiskolában viselt darabokból, és azok még mindig a szekrényünk részét képeznék. Sok felesleges kiadástól kímélhettük volna meg magunkat, amikor beruháztunk a legújabb trendekre, amik nem is voltak olyan újak, csak néhány évre a feledés homályába vesztek.

7. Milyen jó lenne, ha a naplóírás iránt fellobbant lelkesedésünk nem hagyott volna alább minden alkalommal 1-2 hét után, és most újraolvashatnánk kamaszkorunk legszebb, de akár legfájdalmasabb pillanatait is. Az akkori csalódások, keserűségek talán ma már inkább csak megmosolyogtatnának minket, míg az akkori örömök felidézése boldogsággal töltene el még most is.

8. Ne bénázz a saját szemöldököddel! Hála Istennek ezt a tanácsot akkor, fiatalon megfogadtam, több barátnőmmel ellentétben, akik addig szedegették, fazonírozták saját szemöldöküket, még végül alig, vagy egyáltalán nem maradt nekik, most pedig ceruzával vagy tetoválással próbálják imitálni a kiirtott szőrszálakat.

9. Jó lett volna, ha akkor, legalább annyi fotó készült volna rólunk, és a barátainkról, mint manapság. Jó lenne visszanézni, hogyan változott a divat, mi számított menőnek, ki hogyan nézett ki, akár szemüvegesen, fogszabályzóval, borzalmas frizurával.

10. És végül… Élvezd ki a legszebb éveket, mert a körülötted lévők, a szülők, tanárok nem győzik elégszer hangsúlyozni, de tényleg így van: ez életed legszebb időszaka, amikor a mindennapokat még csak a barátok, a vidámság és a szórakozás töltik ki. Használd ki okosan ezeket az éveket, és soha ne feledkezz meg róluk!

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!