Most nem egy gondolatot nézünk meg, hanem egy jelenséget, amely már több száz éve áthatja a kultúránkat, és alapjaiban határozza meg a gondolkodásunkat a szerelemről, a boldogságról és az életről. Ez pedig az Igazi, az a bizonyos Nagy Ő mítosza.

Az Igaziról mindenkinek vannak elképzelései: milyen ember ő, hol él, mit csinál, vagy hogy létezik-e egyáltalán. Mindannyiunknak vannak személyes tapasztalatai, olvasmány- és filmélményei is nagy találkozásokról és nagy szerelmekről, és ezek az élmények nagyban formálják a gondolkodásunkat. De vajon mi igaz és mi nem az Igaziról szőtt elképzeléseinkből?

A mai bejegyzésünkben ezt a témát járjuk körül. Összeszedtem Neked 7+1 népszerű elképzelést a Nagy Ő-ről. Lássuk most ezeket!

1. Mítosz: “Az Igazi tökéletesen passzol hozzám”

Ó igen. Az Igazi pontosan illeszkedik Hozzám. Ugyanaz a zenei ízlésünk, és ugyanazokat a dolgokat szeretjük csinálni a szabadidőnkben. Pontosan érti a vicceimet, és befejezi az elkezdett mondataimat. Vele sosincs veszekedés, még a legkisebb nézeteltérés sem, hiszen mindenről pontosan ugyanúgy gondolkodik, mint én. Annyira egy húron pendülünk, hogy nekem semmiben sem kell változtatnom az életvitelemben, élhetek pontosan ugyanúgy ezután is, mint eddig, hiszen az Igazi tökéletesen alkalmazkodik az én életemhez. Hurrá!

Hát… azt hiszem, nem nehéz észrevenni ebben a gondolatmenetben azt a gyermeki vágyat, hogy “hadd csináljam azt, amit én akarok, Te meg szeress engem közben, jó?”

Csak egy kérdés: Te mit szólnál hozzá, ha egy másik ember mondaná Neked ezt a fenti mondatot? Vajon Igazinak tartanád őt, vagy inkább egy kicsit furcsán néznél rá? De vajon miért is vonzódsz éppen ahhoz a személyhez, akihez vonzódsz? Ha szeretnéd felfedezni, hogy pontosan mi az oka és mi a célja a vonzódásodnak, és hogy mire is vágysz valójában egy párkapcsolatban, akkor jó hírem van! Készítettem egy anyagot “A szerelem titka” címmel, amely pontosan ebben segít Neked. Ha letöltöd és kitöltöd ezt a munkafüzetet, utána egészen más szemmel fogsz tekinteni a kapcsolatokra. Csak 30 percet szánj rá, és több évnyi szenvedést megspórolsz magadnak vele!

2. Mítosz: “Az Igazi minden elvárásomnak megfelel”

Az előző gondolat folytatása. Így van, az Igazi pont úgy néz ki, pont úgy beszél, mozog, társalog, ahogyan Én azt megálmodtam. Pont olyan a végzettsége, a munkája, az érzelemvilága, a stílusa, amilyet én szeretnék.

“De hát pont ezért ő nekem az Igazi, nem? Mert minden vágyamat betölti! Hol itt a probléma?”

Ott, hogy ez is egy gyermeki vágy: “Te töltsd be minden szükségletemet!”

Csakhogy ez nem egy másik ember dolga. Ez a szüleink dolga volt, amikor még kisbabák voltunk. Most pedig, hogy felnőttünk, ez a mi saját dolgunk lett. A mi felelősségünk, hogy betöltsük a saját szükségleteinket, nem pedig egy másik emberé.

Egy másik ember rengeteget tud adni nekünk, persze. Ahogy mi is neki. És ez jó, és fontos is egy párkapcsolatban, hogy oda-vissza áramoljon a szeretetteljes adás a felek között. De alapvetően a saját legmélyebb szeretetszükségletünk betöltése a mi felelősségünk, a mi “munkaköri leírásunk”, nem pedig a párunké.

3. Mítosz: “Az Igazi pont úgy szeret engem, ahogy nekem jó, és pontosan azt adja nekem, amire vágyom”

Lásd előző pont. Az Igazi tökéletesen betölti minden testi és lelki szükségletemet, és persze pontosan úgy és akkor, ahogy és amikor én arra vágyom.

Ez ugyanaz a gyermeki vágy, mint az előző pontnál.

4. Mítosz: “Az Igazi mindig támogat, mindig felvidít, és mindig megbocsát”

Hiszen az Igazinak sosincs rossz kedve, sosem fáradt, és sosincs elege a mi hülyeségeinkből sem. Mindig kedves, mindig odaadó, és mindig önzetlenül támogat.

Félreértés ne essék, egy felnőtt párkapcsolatban tényleg fontos egymás támogatása és a hibák megbocsátása. De az egy irreális elvárás, hogy a másik ember mindig minden helyzetben támogasson, felvidítson és megbocsásson. Ja és persze magától, hogy nekem még mondanom se kelljen. És pont úgy, ahogy nekem jólesik.

Az meg, hogy az Igazi mindent bocsásson meg és nézzen el nekem… hmm… tényleg? Ez azért elég nagy kérés egy másik embertől. A durva bánásmódot, az érzelmi elhanyagolást, a bántalmazásokat is nézze el és bocsássa meg? Mindet? Mindig?

Te hogyan éreznéd magad, ha egy másik ember ezt kérné Tőled? Őszintén.

5. Mítosz: “Az Igazi előremozdítja a személyiségfejlődésemet, és általa én jobb emberré válok”

Na jó, ez egy trükkös pont. Egy kapcsolatban tényleg fejlődik a személyiség, és – jó esetben – tényleg jobb emberré válnak a felek: erősebbé, bölcsebbé, elnézőbbé, nagylelkűbbé, megbocsátóbbá, alázatosabbá, elfogadóbbá, mint korábban voltak. Csakhogy ez a folyamat a legtöbbször nem egy napfényes úton sétálgatva történik, egy bölcs mester útmutatásait követve. Hanem sokkal inkább nézeteltérések és konfliktusok útján. Amikor Te ezt szeretnéd csinálni, ő meg azt. Amikor Te így gondolod, ő meg úgy. Amikor eltérnek a terveitek és a vágyaitok. Amikor alkalmazkodnotok kell a másikhoz. Amikor feszültség van köztetek, és ezzel kezdeni kellene valamit. Amikor egyikőtök megbántja a másikat.

Ezekben a helyzetekben van benne a leginkább a személyiségfejlődés lehetősége.

Ugyanis ilyenkor megválaszthatjátok, hogy hogyan fogtok viselkedni: durcás kisgyerek módjára, vagy érett felnőttként? A saját elképzelésetek a fontosabb, vagy hajlandóak vagytok engedi a másik kedvéért? És amikor visszatekintetek erre a helyzetre, hogyan fogjátok azt kiértékelni? Hogy a másik volt a hibás? Vagy hogy mind a kettőtöknek van/volt abban felelőssége, hogy ez a helyzet kialakult?

Azok a helyzetek fejlesztik a leginkább a személyiséget, amelyeknek az egó makacsul ellenáll, és amelyeket mindenáron elkerülni igyekszik.

• coaching igazi mítoszok szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!