Amikor megtalálod a társad

Létezik-e igazi? Megtudtam-e volna csinálni ezt mással? Vagy éppen jókor voltunk jó helyen? Már készen állva egymásra? Azt hiszem, talán minden pont annyira igaz, mint amennyire nem. Hiszem, hogy a múlt tapasztalatai nélkül, biztos, hogy nem tudtuk volna egymást úgy értékelni, mint ahogyan most már testestül-lelkestül éretté váltunk rá.

Talán, a múlt nélkül, nem is azt az embert látnánk meg egymásban, akik most vagyunk. És mindent együttvéve, feltétel nélküli szeretettel, bizalommal és mély bizonyossággal a szívemben tudom, érzem, Te vagy A Társam. Te vagy a választásom, Te vagy, akivel végig szeretnék menni az úton. Nélküled is volt még dolgom, hogy hozzád csatlakozhassak, ebben rendületlenül hiszek. Ahogyan abban is, hogy a szívnek is meg kell érnie a bátorságra, a szívnyitásra, hogy A Társát fogadni tudja. Miért szükséges bátorság hozzá, miért olyan nagy dolog ez? Miközben olyan sokan vágyunk rá, azt állítva, hogy már teljesen készen állunk A Társra? Azt állítjuk, hogy mi mindent megtettünk, mindent megtennénk, csak az a valaki nem akar megérkezni, nem lehet ma már megtalálni. Ha egyedül vagyunk, be kell ismernünk a saját felelősségünket ebben a történetben, mert a válasz mindig bennünk van elrejtve.

Az igaz kapcsolódás valóban a legmélyebb intimitást és felelősségvállalást hozza el az életünkbe. És ezt megengedni manapság nem kis feladat. Az sem hiba, ha erre még nem készültünk fel, csak ismerjük el és engedjünk a folyamatnak, a jelen történéseinek, a most még egyedül megtett lépéseknek. Mert ez az út az, ami elvezet a bátorsághoz, a befogadáshoz, Hozzá.

Minden lépés, kihagyhatatlan állomása ennek az útnak, amiért lehetséges, hogy csak később leszünk hálásak. Azt hiszem, azért is szükséges teljességében megélni, hogy minden állomás, útkereszteződés formáljon minket, hogy egymásra találhassunk.
Mert mondhatnám, hogy létezik Az Igazi, és mondom is, hogy én végre megtaláltalak.

További írások ITT és ITT!

Instagram ITT

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!