Ahol az azúr és a türkiz testet ölt – Plitvice
Alig 5-6 óra az út, lényegében itt van a szomszédban, mégis olyan, mintha valami másik világba csöppennénk. Horvátország egy eldugottabb részén, távol az adriai üdülővárosok felé vezető utaktól, a Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál, a völgyben mintha csak egy tündérország bújna meg.
Itt, a Horvát karsztvidéken, ahol a sok apró hegyi patak összefut, mint smaragd gyöngysor, úgy alakult ki a folyócskák által táplált tórendszer, mely egyike Európa, de talán az egész világ legszebb természeti csodájának. Plitvice pont olyan, amilyennek az ember a mesebeli tündérek, manók, hobbitok, tündék és egyéb képzeletbeli teremtmények földjét elképzeli: idilli, tökéletes, békés és színpompás.
Az óramutató épp hogy csak elhagyta a hajnali órákat és átlépett a reggelbe, amikor megérkezünk a nemzeti park bejáratához. A reggel 7 órás nyitásig még van egy kis idő, hogy összeszedelőzködjünk, kinyújtóztassuk elgémberedett tagjainkat, és felfrissítsük magunkat, majd az elsők között vágunk neki a 20 ezer hektáros park bebarangolásának. Úgy tervezzük, hogy a felső tavaktól sétálunk lefelé, kényelmes tempóban, kiélvezve a legapróbb csodákat is; a túrára jó hat órát szánunk, melyben az Alsó-, és a Felső-tavak is benne vannak. A Plitvicei Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tóból áll, melyet 92 vízesés köt össze. A tórendszer környezete nagyrészt erdős, így nem kell attól tartanunk, hogy az egyre magasabbra kúszó nyári nap kiszívja minden erőnket.
Amikor megérkezünk a kiinduló pontra, az első tavunkhoz, még kellemesen hűvös van. A végtelen csend arra készteti az embert, hogy – miközben gyönyörködik a környezetben – a gondolatai közepette befelé forduljon. Ideális a helyzet egy kis lazításra, relaxálásra, hiszen a túra nem követel különösebb koncentrációt. A lényeg, hogy a kijelölt gyalogútról ne térjünk le. (Ez már csak azért is megszívlelendő, mert az 1991-es délszláv háború erre a vidékre is kiterjedt, és a mai napig elvétve akadhatnak aknák az erdőben.) Panorámabuszunk a Proscansko-tónál rak le, ahonnan gyalog folytatjuk utunkat. A környezet elbűvölő, ameddig a szem ellát, lágyan elnyúló, erdős hegyhátak, ezüstösen csillogó felszínű tavak, zöld nádasok, felettünk pedig a makulátlanul kék ég. A sekély, és kristálytiszta vizű tavakon keskeny fapallókból rakott sétaút vezet végig.
A 295 négyzetkilométer területű parkot 1949-ben alapították, ez Horvátország hét ilyen jellegű intézménye közül a legrégebbi és a leglátványosabb. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1979-ben UNESCO világörökségi helyszín lett, ennek köszönhetően nemzetközi elismertsége is megugrott, természeti kincsei pedig a világ legszebbjei közé kerültek. Így például vízesései a CNN, vagy a Budget Travel listáján a top 10-ben szerepelnek. A háborút követően az ökológusok attól tartottak, hogy a park visszafordíthatatlan károkat szenvedett el a négy éves szerb megszállás alatt, de szerencsére az aggodalmak túlzónak bizonyultak. Igaz, vízi járművei, a hidak és pallók megsemmisültek, s éveknek kellett eltelnie, hogy mindezeket helyrehozzák.
A csendet most még csak az erdők, mezők, tavak neszei verik fel, persze az ember nem bánja. A vízen kacsák tollászkodnak, alattuk a sekély, áttetsző vízben sebesen cikázó növendékhalak, melyekre ügyet sem vetnek a madarak. Előttünk hosszan elnyúló nádas, melyet egy idő után a vízfelszínre ereszkedő szomorúfűzek váltanak fel. A növényzet mindenütt dúsan burjánzó, a falevelek a zöld összes árnyalatában pompáznak. A távolban a domboldalakról a vízpartig futó erdők sötétzöld, a zsenge, friss hajtások sárgászöld, míg a víz halvány türkiz színekben pompázik. A tavakat összekötő földnyelveken magányos fák nőttek, göcsörtös gyökerük már-már művészi elrendezésben bukkan a földfelszínre. A 639 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Proscensko-tótól mintegy nyolc kilométeres túrát kell megtennünk az utolsó, a 483méter magasan fekvő Sastavci-tóig, ami 156 méteres szintkülönbséget jelent, de ebben a mennyei környezetben az ember nem bánja.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez