A változatosság gyönyörködtet - Izrael
Sábesz és aranykupola
A keresztény emlékek után a zsidó negyed következik. Itt feltűnő tisztaság, zsinagógák és kosher éttermek váltakoznak. Az egyik kis kifőzdében koshershawarmát, azaz a gyroshoz hasonló pitába tekert húst eszem. Mennyei!
Kis séta és máris a Siratófalnál vagyunk, ahová detektoros kapun keresztül jutunk be. A városban csak itt találkoztam fokozott ellenőrzéssel. A Siratófal, más néven Nyugati fal neve onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a Kr. e. 516 – Kr. u. 70 között e helyen lévő templom lerombolását, a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta ez a támfal. A Siratófal a Templom hegy része és azért vált szent hellyé, mert közel esik a Templom-hegyi Szentélyek Szentélyéhez, a zsidók legszentebb helyéhez, ami palesztin felügyelet alatt áll ma és itt tilos a zsidó vallási megnyilvánulás.
De a Siratófalhoz nemcsak zsidók léphetnek be, a fal előtti tér bejáratánál sábeszt lehet elvenni, és a fejünkre téve háborítatlanul figyelhetjük meg az imádkozókat, a háttérben a Sziklamecset aranykupolája fénylik, különös látvány a kettő együtt.
Sétánkat az arab negyedben folytatjuk, a bazárban finom datolyát, fügét (aszaltat is),mogyorót, kesudiót, mandulát érdemes venni. Az utcán gránátalma levet kínálnak. Az arab negyed, és talán Jeruzsálem legszebb épülete az Óváros szívében magasodó Sziklamecset, mely nevét az ott látható hatalmas szikláról kapta, amely Jeruzsálemet szent várossá teszi. A Sziklamecset az iszlám négy csodája közül a harmadik, Mekka és Medina mecsetje után következik. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a mecset, a legrégebbi ránk maradt iszlám szentély. A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának. Később ezen a helyen történt Mária megtisztulása is. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról szállt fel szent lován a mennybe, a hegy tetején álló négy méteres sziklatömbről, melyet a Korán „éjszakai utazás”-ként ír le, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése beteljesítéséhez.
A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Ezzel sikerült elérnie, hogy ha valaki a távolból Jeruzsálemet nézi, tekintetét a sok csodálatos épület közül erre az épületre szegezi majd. Régebben többféle illatszerrel is meglocsolták (ámbrával, pézsmával), úgyhogy a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez