Szilveszterkor a legtöbben megfogadjuk, hogy idén jók leszünk. Idén lefogyunk, idén egészségesen fogunk élni, és leszokunk a netes cipővásárlásról, a halogatásról, a munkahelyi kocadohányzásról, mások kibeszéléséről, és sorolhatnám. Január elején látványosan megnő a forgalom az én óráimon is. Minden nap tömve van a terem új arcokkal, akik megfogadták, idén életükben először elkezdenek jógázni.

Minden új arc örömmel tölt el, és kis izgalommal a gyomromban tartom nekik az órát, hisz ez lesz életük első benyomása a jógáról. Ezt nem szúrhatom el, igaz? Ugyanakkor ilyenkor mindig arra gondolok, ők még sosem jógáztak! Ha el is szúrom egy asana szanszkrit nevét, vagy épp felcserélek két sorozatot, nem fogják észrevenni. Észrevesznek azonban más, sokkal kellemetlenebb dolgokat. Ha te is azon gondolkodsz, hogy idén elkezdesz jógázni, feltétlenül olvass tovább, mert összegyűjtöttem öt olyan tényt, melyről jobb, ha az első órád előtt tudsz!

Ne akármilyen jógába fogj bele!
Nagyon sokféle jógatípus létezik, és ezek különböző szintű gyakorlottságot, tapasztalatot igényelnek. Gyakran hallani, olvasni az olyan kijelentéseket, hogy “jógázni bárki tud” vagy “mindegy hogy, csak kezdd el”. Ez mind igaz is, de megkötésekkel. Ha teljesen kezdő vagy, számodra semmiképp sem ajánlott egy Ashtanga vagy egy dinamikus flow, hiszen a pózok nagy részét még nem tudod kivitelezni, ráadásul a gyors instrukciókat sem tudnád követni. 

Éppen ezért a friss jógagyakorlók számára mindig a kezdő óráimat ajánlom, ahol kényelmes tempóban tudják elsajátítani a legalapvetőbb pózok pontos kivitelezését; megismerkednek a legelterjedtebb sorozatokkal, mint például a klasszikus napüdvözlettel; és hozzászoknak a jógaórák menetéhez. 

Ha a közeledben nincs kezdő jógacsoport, helyette a Hatha vagy Yin órákat is tudom ajánlani. Javaslom, ha látsz az órarendben egy jógaórát, feliratkozás előtt mindig kérdezz rá, milyen stílusú gyakorlásról van szó, hogy biztosan ne kudarcélménnyel térj haza.

Felejtsd el a zoknit!
Mezítláb jógázunk, aminek két oka van: a tradíció, és mert zokniban a matrac csúszik. Zokniban még a kimondottan csúszásgátló felületű (úgynevezett non-sticky) matracok is csúsznak. A mezítlábaskodás miatt azonban ne érezd magad kényelmetlenül, magazinba illő lábfeje csak a lábmodelleknek van.

Télen, amikor lábunk egész nap egy bélelt csizmában és műanyag harisnyában izzad, óra előtt az öltözőben érdemes lábat mosni, így elkerülhető a kellemetlen szag. Ez pláne hasznos, ha egy annyira tömött órára érkezel, ahol fekve az egyik vendég feje búbja és a következő vendég lába között mindössze húsz centi hely van. 

Kell egy jó matrac!
Egy gyakorlott jógázó pontosan tudja, melyik matrac való neki. Merthogy a matracok sem egyformák. Például az olcsóbb (pár ezer forintos) matracok legfőbb jellemzője a kedvező ár mellett, hogy piszkosul csúsznak. Ez persze mikor derül ki? Az első komolyabb gyakorlás közben, amikor egyetlen lefele néző kutyát sem tud megtartani a kezdő jógázó, mert a keze előre, a talpai pedig hátrafele csúsznak, de folyamatosan. Ez rengeteg bosszúságot tud okozni még egy gyakorlott jógázónak is, nemhogy ez kezdőnek. Nem csoda, ha hamar kedvüket szegi a jóga, gondolván: “A jóga nekem túl nehéz, én nem tudom kitartani a pózokat.” 

Pedig gondolj csak bele: futni sem strandpapucsban indulsz el. A jóga pont ilyen: egy jó matrac megváltoztatja a teljes elképzelésed a jógáról. Ezért én azt mondom, ha komolyan elhatároztad, hogy idén márpedig elkezdesz jógázni, igenis ruházz be egy komolyabb matracra (kezdőár 15.000 Ft), hogy aztán legyen egy komolyabb anyagi húzóerő is, ami miatt kitartasz a döntésed mellett.

Arról nem is beszélve, hogy az olcsóbb matracok élettartama mindennapos használat esetén pár hónapra tehető. A tenyerek alatti rész elvékonyodik és kikopik, a lábujjkörmök pedig csipkésre tépkedik a matrac hátsó felét. Két hónap múlva pedig úgy néz ki a matracod, hogy már ráállni sincs kedved; inkább veszel egy újat. Miért ne vennél hát egy jó minőségű matracot kétszer ennyiért egy olyan gyártótól, aki lifetime garanciát vállal a termékére?

Póló teszi a jógást!
A klasszikus jógikat általában bő, indiai szabású felsőben képzeljük magunk elé, és talán épp ezért a kezdő jógázók gyakran érkeznek kényelmes viseletben: jóganadrágban és lezser pólóban. Nincs is ezzel semmi gond egészen a legelső lefele néző kutyapózig, amikor ezek a lezser pólók szépen felcsúsznak nyakig, kivillantva a hasat és néha még az alsóneműt is. Rendszeresen látom, ahogy a kezdők a számukra teljesen szokatlan és nehéz póz közben még a pólójuk húzogatásával is küszködnek. 

A lezser pólók az oktató számára is roppantul megnehezítik a munkát, hiszen azok elrejtik a testtartást. Egy bő póló vagy egy pulóver mindent eltakar, ami javításra szorulhat. Ilyenkor gyakran hozzá kell érnem a vendéghez, tapogatnom kell a jógázót, hogy érezzem, minden a helyén van-e; ez pedig egy kezdőnek váratlan, sőt akár kényelmetlen élmény is lehet.  Éppen ezért mindkettőnk érdekében javaslom, hogy testhezálló felsőben jógázz. 

Egyszerűsítsd a pózokat!

A kezdeti lendület heve gyakran sarkallja arra az új jógázókat, hogy minden pózt a tradíciónak megfelelően próbáljanak meg kivitelezni. Márpedig a nagy könyvben látható pózok már egy folyamat végeredményei, nem pedig kiindulópontjai. Ide szeretnénk eljuttatni a kezdőket a rendszeres gyakorlás által, ám az ide vezető út gyakran hosszú és rögös. 

A jógagyakorlók azonban másképp látják ezt. Büszkeségből vagy épp az ismeretek hiánya miatt nem a könnyített változatokat próbálják helyesen elsajátítani; ez pedig gyakran vezet túlnyújtáshoz, húzódáshoz, akár kisebb sérüléshez. A kudarcélmény szinte garantált, a motiváció pedig gyorsan elillan. 

A fejlődéshez először igenis le kell skálázni a gyakorlatokat, és könnyített változatban gyakorolni azokat. Ha valakinek például előrehajlásban (uttanasana) nyújtott lábbal nem ér le a tenyere a talajra, akkor hajlítsa be a combját, fektesse rá a hasát, és így fókuszáljon a csípő fölfele irányuló nyújtására. A kezdő órák előnye, hogy a gyakorlók megismerkednek ezekkel a változatokkal, és megtanulják, mire ügyeljenek közben.

A segédeszközök, például a jógatégla és a heveder segítenek elmélyíteni a pózokat, ráadásul biztonságérzetet is adnak. Például háromszögtartásban (trikonasana) gyakran nem ér le a kéz a talajra, ami miatt imbolyog a gyakorló, azonban egy téglára támaszkodva sokkal stabilabb a póz. Ismét a futást tudom példának hozni: előbb sétálni tanulunk meg, és csak utána futni. Ez jógában is igaz.

• egészség jóga test lélek

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!