Kövess minket Facebookon.
A közelmúltban cikket írtam a shoppingolásról. Hiába vettem azonban humorosra, sőt, ironikusra a figurát, miszerint csórók vagyunk, ennek ellenére, nők lévén vásárolunk magunknak ezt-azt, így különböző komikus helyzetekbe keveredünk. A kommentek elszomorítottak.
olvass továbbMindenki a boldogságot keresi egy életen át, van aki megtalálja és van, aki egész életében szenved a hiányától. Azt tapasztaltam, hogy a boldogság valamilyen módon képesség kérdése is. Van, akinek az élet újra és újra felajálja, hogy jól menjenek a dolgai, de mégsem él a lehetőséggel, mert állandóan azt méregeti, hogy elég jó lesz-e számára vagy hogy döntése tökéletesen beleilleszkedik-e a társadalmi elvárásokba. Egy kedves pszichológus barátom a következő képpen kommentálta a kérdést: “Ha az ember úgy szeretne boldog lenni, ahogy a világ és a társadalom elvárja tőle nagy valószínűséggel boldogtalan lesz. Ha létezik erre vonatkozó tanács, talán csak annyi lehet, hogy mindenki legyen boldog úgy, ahogy lenni tud és ahogy mer.” – mondta.
olvass továbbAlapvető változásokon ment keresztül a világ társadalma a 60-as és 70-es években. A megszokások felbomlottak, a gondolkodás liberalizálódni kezdett. Új művészek jelentek meg, lázadni valami ellen meg szinte kötelező volt. A nemek közötti határok elmosódásának talán első, leginkább kézzel fogható jelei ezekben az időkben jelentkeztek, gondoljunk csak David Bowie-ra. S mint a társadalmi történések lecsapódási felülete, a divat sem hagyhatta kommentár nélkül a bekövetkező életmódbeli újdonságokat. A konfekcióruházat, mint a tömegdivat manifesztuma bőszen gyártani kezdte az újfajta szabadság termékeit.
olvass tovább
