A tavasz lassú, azonban biztos közeledte egyet jelent a fűtési szezon végével. Azonban mind a mai napig számos háztartásban kérdéses, hogy mit ajánlott tenni az átmeneti szezonban? Milyen fűtési megoldással járhatunk a legjobban? Mi az igazság a klímás fűtéssel kapcsolatban? Valóban gazdaságosabb, mint a hagyományos fűtési megoldások? Mikor és kinek érdemes alkalmazni?
Kikapcsolni vagy bekapcsolni?
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az előttünk álló hónapokban meglehetősen kiszámíthatatlan lesz az időjárás. Gyakran előfordul, hogy reggel még kifejezetten télies az idő, napközben akár kora nyári is lehet, este pedig ismét úgy térhetünk haza, hogy indokoltnak érezzük a fűtés bekapcsolását. Itt máris problémába ütközhetünk, hiszen legtöbben teljesen jogosan letekerjük a fűtést napközben – amikor nem tartózkodunk otthon, ráadásul a hőmérséklet sem indokolja, hogy az energiát pazaroljuk erre –, ám ez könnyen megváltozhat estére. Ilyenkor kénytelenek vagyunk várni, hogy az otthonunk felmelegedjen. „Ezt a problémát könnyen áthidalhatjuk, ha a klímaberendezést is használjuk fűtésre, hiszen azonnal érezhetjük a lakás vagy ház adott helyiségeiben, hogy a levegő a kívánt hőmérsékletre melegszik. Emellett az is előny, hogy a befújt levegő erősséget és irányát is szabályozni tudjuk. Nagyon hasznos, hogy például az Etherea típusok rendelkeznek nanoeTM X levegő minőség javító rendszerrel, mely hozzájárul a levegő tisztaságához” – fel a figyelmet Szabó-Jilek Ágnes, a Panasonic Heating & Cooling Solutions, azaz fűtés-hűtés üzletágtól. Továbbá az is nagyon fontos tényező, hogy a klímák lényegesen hatékonyabb és takarékosabb megoldást jelenthetnek mondjuk egy hősugárzóval, vagy éppen elektromos radiátorral szemben, nem is beszélve arról, hogy kevésbé környezetterhelő.
Árammal is lehet gazdaságos a fűtés
Meglehetősen általános az a vélekedés, mely szerint az elektromos fűtés drága, különösen a hagyományos gázkazános vagy konvektoros megoldáshoz képest. Azonban fontos tudni, hogy a klímaberendezések hőszivattyús elv alapján végzik a fűtést. Hőszivattyúja pedig legalább 1 darab már mindenkinek van otthon: úgy hívjuk, hogy hűtőszekrény. A klímaberendezések is hasonlóan működnek mint egy hűtőszekrény, ahol belül hideg van a készülék hátulján pedig a bentről elvont hőt a lakásnak adjuk át. Tehát a hőszivattyús klímák esetében az elektromos energiát a rendszerben keringő hűtőközeg keringtetésére, a kompresszor működtetésére használjuk, azaz egyszerűen fogalmazva a hő szállítására kintről bentre– nem pedig annak előállítására, amit sokan tévesen hisznek –, ennek és a keringtetett hűtőközeg tulajdonságainak köszönhető, hogy átlagosan háromszoros-ötszörös hatásfokkal állítja elő a meleg levegőt az adott kinti hőmérséklet függvényében. Tehát egységnyi befektetett energiából 3-4 egységnyi fűtőteljesítményt tudunk kinyerni átlagosan. Fokozottan ajánlott és gazdaságos a hőszivattyús fűtési megoldás alkalmazása az olyan házak esetében, ahol napelemek által termelt energiát használnak. Így, ha építkezés előtt állunk, érdemes lehet megfontolni ezt a lehetőséget, figyelembe véve azt is, hogy milyen támogatásokat lehet igénybe venni a napelem és hőszivattyú kiépítéséhez.
Hogyan érdemes klímaberendezést választani?
A választás során egyrészt kérjük ki szakember véleményét, másrészt érdemes mérlegelni, hogy milyen időszakban és milyen volumenben szeretnénk majd az adott berendezést fűtésre használni. Ugyanis már az egyszerűbb klímák is hatékonyan üzemelnek fűtési módban, enyhébb időjárási körülmények között, tehát +5°C-ig, de vannak olyan berendezések is, amelyek alkalmasak arra, hogy szélsőségesebb körülmények között, tehát akár -20-30°C-os kinti hőmérséklet mellett is megfelelően fűtsenek. „A Panasonic Heatcharge -30°C- +24°C, az Etherea -15°C- +24°C készülékek között képesek fűteni, így bártan támaszkodhatunk erre a megoldásra a fűtési szezonban is” – mutatott rá Szabó-Jilek Ágnes. Fontos figyelembe venni, hogy a hagyományos fűtési módok mellett szeretnénk kiegészítő megoldásként alkalmazni, vagy kizárólag erre szeretnénk támaszkodni a fűtési szezonban. Azért is megfontolandó, hogy milyen berendezést választunk, mert sokkal zordabb időjárási körülmények között is helyt kell állniuk, hiszen nem csupán nyáron, hanem télen is használjuk őket, és fontos tényező, hogy esetleges meghibásodás vagy problémák esetén a fűtés kiesése nem összehasonlítható azzal, amikor nyáron nem tudunk átmenetileg hűteni.
Folyamatos használat esetén is szükséges a karbantartás
A fűtés-hűtés szezon váltásakor szükség van a karbantartásra, ha pedig télen nem használjuk a klímát, akkor a szezon indulásakor ajánlott – bármilyen üzemmódban is fogunk neki a használatnak. A karbantartás nem egyezik a beltéri egység szűrőinek portalanításával, amit szakember segítsége nélkül, mi magunk is megtehetünk. Fontos, hogy a beltéri és kültéri egységnél keletkező cseppvíz akadálytalanul távozhasson a készülékből, ezt is érdemes karbantartáskor ellenőrizni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez