Először is, ne légy szolgalelkű. Talán elsőre erősnek tűnik a kifejezés, de amíg nem ismered fel, hogy a túlzott megalázkodás egyáltalán nem pozitív, addig jobb mindent a nevén nevezni. Egy olyan ember, aki mindig mások érdekeit tartja szem előtt nyilvánvalóan kedves és segítőkész, és minden idegszálával azon van, hogy elkerülje a konfliktusokat. De vajon ez mennyire kifizetődő?

Kezdjük egy alapvető ténnyel: ne akarj mindenit boldoggá tenni, mert úgysem fog menni. Mások boldogsága mindig belülről kell, hogy fakadjon, te maximum plusz értéket tudsz hozzá tenni, ha valaki nem elégedett az életével, akkor ki kell, hogy mondjam: nem te leszel az, aki kihúzza őt a sárból, ha nem hajlandó feléd nyújtani a kezét. Sajnos manapság a kevésbé figyelmesek gyakran lesöprik az általuk szolgalelkűnek bélyegzett embereket, és egyáltalán nem tisztelik a korlátaikat. A túlságosan is kedves emberek sarokba szorítva érezhetik magukat egy-egy helyzetben, amikor is erőn felül kell teljesíteniük, ahhoz, hogy kielégítsék a környezetük igényeit. Ebben az esetben a túlzott figyelmesség gyakorlója megroggyan a helyzet súlya alatt, és az, hogy mindig másokat helyez maga elé, meggátolja a személyes fejlődésében is. Tudom milyen ez. De nem érdemes benne ragadni.

Persze az empatikusság, a segítőkészség és az, hogy valaki jó hallgatóság, mindig a pozitív tulajdonságok közé lesz sorolandó, azonban vigyáznunk kell, ha nem akarjuk, hogy mások visszaéljenek ezen tulajdonságainkkal.  Ha gyakran érzed azt, hogy igazából nem a saját, hanem mások problémái húzzák le a válladat, akkor figyelj erre a négy dologra, és talán megkönnyíted a saját életed is.

1. Ne helyeselj, ha nem értesz egyet

Persze, ha egyet értesz valakivel és hasonlóan gondolkoztok bizonyos dolgokban, az közelebb hozhat titeket egymáshoz. De mindig implementáld a saját ötleteid, gondolataid is, ne csak bólogass, mint a műanyag kutya a kocsi ablakban. Ha nem értesz egyet valamivel, mégis kiállsz mellette, akkor a saját hitelességed kérdőjelezed meg. Valósítsd meg magad, ne csak hümmögj a sarokban. Lehet, hogy tartasz attól, hogy nem fognak kedvelni, de inkább kedveljenek kevésbé azért, amilyen vagy, mint hogy egy hamis képért szeressenek. Ha kétkednél ebben, akkor gondolj csak bele: az igazán mély kapcsolatok az igazságon alapszanak, nem a kedvességen.

2. Ne próbáld megoldani más életét

Az, hogy felelősséget vállalj a másik rossz kedvéért, vagy a fájdalmas élményeiért nem csak túl nagy súlyt helyez rád, de emellett nem is nagyon konstruktív. Annyit tudsz tenni, hogy támogatod őket a nehéz helyzetekben és szeretetet mutatsz feléjük, de egy valamit véss az eszedbe örökre: mindenki csak önmagát tudja megmenteni. Tudom, kemény szavak ezek, de csak magadnak ártasz, ha azt hiszed, hogy rajtad áll vagy bukik a világ békéje. Azért pedig főleg ne akard más életét helyre hozni, hogy addig se kelljen a sajátoddal foglalkozni, hiszen jelenlegi tudásunk szerint mindenkinek egy élete van, mindenki a sajátjáért felelős. Ha nagyon segíteni szeretnél, akkor hallgasd meg a másikat- de tartsd észben, hogy nem kell minden percben pszichológust játszanod, hiszen a te energiáid is végesek.

3. Ne kérj bocsánatot, ha nem bántad meg

A bocsánatkérés bátor lépés, hiszen ezzel elismerjük, hogy hibáztunk. De ez itt a kulcsmondat: csak akkor kérj bocsánatot, ha tényleg felismerted, hogy te vagy a hunyó. Egyszerűen nem tudsz minden pillanatban segítőkész, fantasztikus és figyelmes lenni, és nem is kell annak lenned. Emberből vagy te is, lehetnek rossz napjaid, mondhatsz vagy csinálhatsz hülyeségeket, előfordul. Ne azért kérj bocsánatot, hogy letudd a kötelező kört, hanem azért, mert tényleg azt érzed, hogy így kell tenned. A tettek a szavak helyett is beszélnek, így ha nem gondolod komolyan, az úgyis kibukik. Nem kell túlspilázni a dolgot. Állj bele a helyzetbe, és azt tedd vagy mondd, amit érzel, ne többet és ne is kevesebbet. Ne alázkodj meg, feleslegesen meg főleg ne.

4. Ne keresd őrült módjára a megerősítést

Ha túlságosan gyakran figyeled azt, hogy a másiknak mitől lenne jobb, hogy még mit tehetnél, akkor valószínűleg túlságosan is függsz a visszacsatolástól. Ha úgy érzed, hogy legszívesebben mindent megtennél, csak hogy azt érezd, hogy elfogadnak és szeretnek, akkor inkább vonulj vissza kicsit és gondold végig, hogy te mennyire szereted saját magadat. Öleld magadhoz a rosszabb tulajdonságaidat is, mert ezek miatt vagy önmagad, és csak akkor tudsz fejlődni, ha elfogadod, hogy mindig van hova. Csak akkor élhetsz teljes életet, ha elfogadod, hogy nem kell mindenkire lenyűgöző benyomást tenned, hiszen vannak olyan emberek, akiknek a nevére sem fogsz emlékezni pár év múlva.

Ahelyett, hogy minden egyes élethelyzetben önzetlenül és a békát lenyelve osztogatnád az ingyen öleléseket, inkább légy autentikus és fedezd fel a korlátaid.  Fókuszálj arra, amit valójában gondolsz és érzel- anélkül, hogy minden egyes másodpercben cenzuráznád az elmédet elöntő gondolatokat.  Tanuld meg kifejezni a keresetlen érzéseid is, mint a fájdalom, csalódottság vagy harag. Próbálj mindig tisztelettudó és egyenes lenni, de soha, soha ne rejtsd el a személyiséged csak azért, hogy megfelelj másoknak.

Továbbiak ITT!

• bátorság igazság önazonos

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!