Exkluzív interjú Badó Ferenccel!

Mikor döntött úgy, hogy önálló márkanévvel kíván bekapcsolódni a divatéletbe?
Ez már régebben megfogalmazódott a család részéről, de a lehetőség csak 2005-ben érett meg arra, hogy belevágjunk, megkezdjük a cég bejegyzését és az ezzel kapcsolatos ügyintézést.

Hal jól tudom, egy család tradícióról van szó. Mesélne erről? Mikor és hogy kezdődött ez a hagyomány?
Évszámokat most így hirtelen fejből nem tudok mondani, de valóban, ez egy családi vállalkozásként indult. Privatizáltuk a Debreceni Ruhagyárat, ahol aktívan részt vettünk az ügyintézésben, a cég vezetésében, a munkafolyamatok irányításában, optimalizálásában. Ezt követően kerültem ki Németországba. Egy dolog, amikor az ember tapasztalatot szerez, meg egy dolog, amikor megtanulja a szakmát. Fontos, hogy esetleg olyan helyen, olyan cégeknél tanulja meg, amelyek lényegében több évtizeddel előbbre járnak a magyarországi viszonyokhoz képest. Ezek a tapasztalatok is könnyítették, elősegítették a 

márkának a létrehozását is.

Németországban szerzett diplomát is, igaz? Miért pont Németország?
Igen, azért Németország, mert korábban olyan német cégekkel dolgoztunk együtt, mint az Escada, Max Mara, Gerry Weber. Ezek mind Európa-szerte elismert német cégek, amelyek egyértelműen a prémiumkategóriába tartoznak. Így a műszaki leírások is mind német nyelven voltak, a varrógépek, szabászgépek is mind Németországból jöttek. A dolog nem működik úgy, ha odaadjuk valakinek a leírásokat, hogy fordítsák le, hiszen elég, ha egy dolgot másképp értelmeznek, és máris félreszabják a ruhát, például rossz helyre kerül az illesztés, így nem fog megfelelni annak a magas minőségnek, amit elvárnak.

Mi következett a diploma megszerzése után?
 Utána az Escada-nál dolgoztam. Később úgy döntöttem, hogy csak itthon érzem jól magam, ezért hazajöttem. Itthon a Pierre Cardin-nál voltam vezető, majd létrehoztam a saját márkámat. Úgy voltam vele, hogy már elég erőt és tapasztalatot gyűjtöttem össze.

Ezek szerint a honvágy hozta haza?
Igen. Németországban nagyon jól lehet tanulni, nagyon precízek, nagyon pontosak, csak egyszerűen nem tetszett, nem éreztem jól magam.  Amit itt megszoktam Magyarországon, azt nem lehet 5-6 év alatt átformálni.

Mennyire különbözik a német ruhaipar a magyartól? Mennyire más a hozzáállás?
Németországban a gyártás, a tanulás, meg egyáltalán az emberek beállítottsága a lehető legprecízebb. Ez meglátszik mind az oktatás, a számonkérés során, mind a munkakapcsolatokban. A német hozzáállás olyan, hogy a munka ne száz százalékos, hanem száztíz százalékos legyen. Nagy gondom itt Magyarországon, hogy megrendelek valamit és nem azt kapom, de mégis elvárják, hogy azt fizessem ki, amiben megállapodtunk. Sok gyártó „ellazáskodja” a megállapodásokat. Gyakran előfordul az is, hogy nem tudják megcsinálni azt, amit én kérek. Gondolok itt olyan „alkatrészekre”, mint gombok például. Ezeket itt szinte lehetetlen beszerezni.

Hol szerezte a legtöbb szakmai tapasztalatot?
Mindenképpen az imént említett cégeknél, az üzemekben. A gépek mellett, a tárgyalásokon…

Készít ruhákat saját maga is?
Igen, én is készítettem. Most már sajnos az időm nem engedi.

Mit tart a legfontosabbnak egy-egy ruhadarab elkészítésénél?
Szerintem az a legfontosabb, hogy az apró kis trükkök, apró mozzanatok összessége tegye ki az adott ruhadarabot. Amikor felveszi az ügyfél, azt mondja „igen, ezt kerestem”, annak ellenére, hogy maga sem tudja megmondani miért áll jól, de olyan, mintha ráöntötték volna. Ez az apró pici részletekben rejlik.

Milyen anyagokkal dolgoznak a legszívesebben?
Csak felsőkategóriás német, olasz, vagy angol szövetekkel dolgozunk. De ez is típus kérdése, mert olyan nincs, hogy egy gyár mindenben a legjobb legyen. Tehát van, aki csak a kasmírt készíti, van, aki csak a lenvásznat… Így lehet összeválogatni ezeknek a szövödéknek a legkiválóbb szöveteit.

Hogy látja, milyen most a 

márka megítélése, akár itthon, akár külföldön?
Azt tudom, hogy külföldön is ismert a márka, mert vannak visszajelzések, elsősorban azoknak a cégeknek a révén, akikkel együtt dolgoztam. Kapcsolatban állok a Budapest Times és a Budapest Zeitung lapokkal, így a külföldi üzletemberek is tudomást szereznek rólunk, de inkább úgy mondanám, hogy Magyarországon élő, vagy Magyarországra járó külföldiek körében ismert. A honlapunkon regisztráltak között nagyon sok a külföldi, sok külföldi megkeresés van, Amerikától kezdve Peruig, Anglia, Olaszország, Németország…

Mi a véleménye a hazai divatéletről?
Én elsősorban azt látom, hogy van 15-20 női tervező, akik megtervezik a női estélyiket, esküvői ruhákat, de a férfi vonal kissé elhanyagolt. Ezt abból is gondolom, hogy nagyon sok olyan ügyfelem van, akik azt mondták, hogy „na végre van valaki itt Magyarországon is”, hiszen eddig külföldre kellett járniuk felsőkategóriás öltözetért, Londonba, Bécsbe például, és csak ott találta meg azt a nadrágot, amit keresett…Úgy gondolom, hogy nem feltétlenül jó, hogy az ember csak külföldön találja meg azokat a  stílusának, egyéniségének megfelelő ruhákat, amelyekben jól érzi magát.

Vannak, vagy voltak-e nehézségek, akadályok a márka létrehozásának során? Nem nehéz betörni egy olyan viszonylag zárt körbe, mint a divatvilág?
Én ezt másképp látom. Nem tartom számomra zártnak a piacot, hiszen, mint mondtam,  akinek igénye van prémiumkategóriás férfi felsőruházatra, annak eddig külföldre kellett mennie érte. Úgy gondolom, hogy ez a terület nemhogy zárt, hanem eléggé piacképes.

A július 15-én tartott divatbemutató volt az első. Igen színvonalas esemény volt, tetszett, hogy a Domino-Honvéd vízilabdásai, illetve a 2007-es Playmate lányok mutatták be a kollekciót. Honnan jött az ötlet?
A vízilabdásokkal létrejött egy szerződés. Mi készítettük el a formaruhájukat, és ezt a vonalat szőttük tovább. A formaruhájuk elkészítésénél sok kihívással kellett szembenéznünk, hiszen magasságuk, testalkatuk miatt a konfekcióméretek nem feleltek meg, így egyénre szabott öltönyöket kellett készítenünk. Így gondoltuk, hogy ők akár be is tudnák mutatni, hogy mennyire szükség van a méretre szabott ruhákra.

Hiszen ez is a 

egyik profilja, a 

Individual…
Igen, a 

márkán belül ez két ágra oszlik. Az egyik a konfekcióméret, amikor valaki leakaszt egy 52es méretet és azt mondja, hogy neki ez jó lesz, a másik pedig a 

Individual, ahol egy személyes stílustanácsadás keretében, több száz variáció közül közösen tudjuk az ügyféllel kidolgozni, hogy mi lenne az, ami neki a leginkább megfelel. Ki tudja választani a színt, a bélés színét, a díszítést.  Hiszen az ügyfelek között is vannak olyanok, akik határozott elképzeléssel rendelkeznek, mert tudják, hogy mi az, ami jól áll, hogy szeretik az öltönynek az ujját…  De vannak olyanok is, akik azt tudják, hogy szeretnének valamit, csak azt nem, hogy mit. Így mindkét igényt ki tudjuk elégíteni.

Mi az a három szó,kifejezés amivel a leginkább jellemezné a 

márkát?
Elegancia, egyedi vonalvezetés és kiváló minőségű szövetek.

A biztos és töretlen fejlődés, azt sugallja, hogy itt nincs megállás. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
Természetesen terjeszkedni szeretnénk, egy hálózatot kiépíteni. Tervezünk egy üzletet mondjuk Kijevben, mert abban a régióban is egyre nagyobb igény van ezekre a termékekre.

Mi motiválja az előrehaladásban? Mi mozgatja?
Hogy mi mozgat? Nyilván a siker és az elismerések nagy szerepet játszanak ebben. Az az elégedettség, amikor egy-egy ügyfelemnek elkészítünk egy öltönyt, vagy akár ötöt, és amikor belenéz a tükörbe azt mondja, hogy „ez az, ezt akartam”. Vagy például kaptam olyan visszajelzést, hogy „Képzeld el, este nem tudok aludni, mert alig várom, hogy felkeljek és felvegyem az öltönyt!” Igen, ez mozgat.

Van egy állandó kialakult vásárlói kör, vagy változó?
Van egy törzsvásárlói köröm, akik visszajárnak, és az ismertség növekedésével mindig vannak újak is.

Ki tervezi a ruhákat?
Eddig én magam terveztem. A jövőre vonatkozólag nem tudok erről nyilatkozni, de mindenképp igyekszem belepréselni az időmbe.

Van esetleg olyan mottója, filozófiája, amit át kíván örökíteni a 

divatház profiljába is?
Talán azt tudnám mondani, hogy ügyelünk a részletekre, hogy a végén kialakult kép tökéletes legyen.

Mikorra várhatja a közönség a következő 

rendezvényt?
Úgy számoljuk, hogy a télen lesz az új kollekció bemutatása., de addig is szeretettel várunk mindenkit a Pannónia utcában!

Showroom:  1133 Budapest, Pannónia u.72-74.
Előzetes bejelentkezés: 1/801-2332
info@bado.hu

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

Szólj hozzá a cikkhez