A kullancs két megbetegedést, a kullancs-encephalitist és a Lyme-kórt terjeszti. Csípése többnyire teljesen fájdalommentes, így észrevétlen marad, mivel a szúrt csatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.

 A kullancs-encephalitis vírusát a vadon élő állatokról az emberre a kullancs viszi át. A fertőzések jelentős része tünetmentes, kisebb része az influenzára emlékeztető betegségtünetekkel; lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le, egyes esetekben azonban súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. A betegség általában teljes gyógyulással végződik. A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak.

A Lyme-kórt a vadon élő állatokról a kullancsra kerülő és az abban elszaporodó baktérium (Borrelia burgdorferi) okozza. A betegség legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegségből 1998-2003. között évente 992-1258 igazolt eset fordult elő. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható.

Mindkét megbetegedés gyanújakor forduljunk orvoshoz!

A vírust hordozó kullancsok aránya az ország délnyugati, nyugati és északi területein a legmagasabbak, melyek a szomszédos országok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) természeti gócaival vannak összefüggésben. Ezeken a helyeken is legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, egyéb területeken pedig 5-10000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebből következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül csekély. Ezt támasztják alá az Országos Epidemiológiai Központ adatai is, amely szerint 1977 és 1997 között évente átlagosan 240, 1998-tól azonban  elsősorban a fokozottan veszélyeztettek körében, célzottan végzett védőoltások eredményeként, évente csak 46-84 megbetegedés fordul elő. A betegek (akiknek több mint 80%-a 20 évesnél idősebb volt) 65%-át Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték. A megbetegedések 50%-a június-július hónapban jelentkezett, ekkor a legaktívabbak a kullancsok.

Leginkább azok vannak kitéve a fertőzésnek, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok, sportolók, stb.).
Megelőzésükre legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, az ún. kullancsvizit, illetve rovarriasztó szerek használata. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, ugyanis az állat a vérszívást követően kb. 4-6 óra múlva juttatja a kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe. Ezért vegyük szemügyre gondosan testünkön azokat a területeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat.

A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhető Kapiller-féle kullancs-kiemelő kanál segítségével az eltávolítás könnyebb.

Sportolók esetében a zárt öltözék nem kivitelezhető, így aki nem szeretné beoltatni magát, azok különféle rovarriasztó szereket használhatnak (pl. Autan Active, Johnson off, Protect-B, Szuku, Unistop). Ezek a kezelt bőrfelülettől távol tartják a kullancsokat, így csípésüket megakadályozzák. Az egyes készítmények (aeroszol, krém, folyadék, stift stb.) hatásának időtartama a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhető.

Hasznos tudnivalók és tévhitek

A kullancs a néphiedelemmel ellentétben nem a fákról ugrik az ember nyakába, hanem a fűben, bokrok alacsony ágain tanyázik és az arra bóklászó állatok szőrébe vagy az ember ruhájába akaszkodik. A kullancs nem szereti a fényt, ezért a ruha alá próbál bebújni és ott is a lágyabb bőrrészekbe fúrja be magát. Az ágyék, a hónalj, a térdhajlat és a törzs a legkedveltebb helyek. Nem szabad megfeledkeznünk a hajas fejbőrről sem, ami szintén gyakori előfordulási helye. Maga a csípés nem fáj, mert a kullancs nyálában véralvadásgátló és érzéstelenítő anyag van.

A kerékpáros több szempontból is szerencsésebb, mint a gyalogos turista, egyrészt utakon, ösvényeken jár, ritkán gázol bele a nagy fűbe, ahol több a kullancs. Másrészt tekerés közben az ágyékrész állandóan mozog, amit nem szeretnek a kullancsok. Ugyanúgy a feje is védett valamelyest, ha izzad, és a sisak is billeg rajta. Az esetek többségében viszketést érzünk a csípés helyén. Ha már harmadszor vakarjuk meg az oldalunkat ugyanott, vegyük a fáradtságot és álljunk meg egy pillanatra megnézni.

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!