Emily az öt éves kutatása során négy pillérre bontotta a jelentőséggel bíró életet.

Az első a valakihez való tartozás, az hogy az emberek, akikkel kapcsolatban vagy értékelnek, és te is tisztelni tudod őket. Azonban fontos, hogy ez nem a valahova tartozás alantas formája, tehát az, hogy azért értékelnek, mert azonos dolgokat utálsz, és ezek miatt panaszkodsz. 
A legtöbb embernek talán ez a legfontosabb részlet, az az elsődleges, hogy milyen kapcsolatot alakítottak ki a barátaikkal, családjukkal. 

A második pillér a cél, de itt nem arról van szó, hogy megtaláld életed állását, hiszen az is egyik percről a másikra megszűnhet. A cél, hogy elég erős legyél ahhoz, hogy másokat is segíteni tudj.

A harmadik pillér egy érdekes állapotot ír le, amit felsőbbrendű kapcsolódásnak írhatnánk le. Azon ritka pillanatok együttese, amikor az ember elveszíti a teret, időt és úgy érzi, hogy valami magasztosabb dologba fektette energiáit.
" Van, akinek ez a művészet, valakinek az, amikor belép a templomba, nekem az írás. Az a pillanat, amikor annyira átszellemülsz, hogy minden másról megfeledkezel. Ezek az élmények meg tudnak változtatni."

És hogy mi a negyedik pillér?
Meglepő, de a történet mesélés.
"Az, hogy narratívát alkotsz az általad megélt eseményekről egy átláthatóbb képet ad az életedről. Segít megérteni, hogy miért az lettél, aki. Sokszor azonban nem vesszük észre, hogy mekkora hatalmunk van abban, hogy hogyan meséljük el magunknak ezt a történetet. "- teszi hozzá.

És milyen igaza van. Hiszen gondolhatsz úgy is magadra, mint egy csődhalmazra, miután elszúrsz valamit, vagy akár építkezhetsz is a hibáidból és a következő szintre léphetsz.

Nem számít, hogy mennyi fájdalmat pakolt a hátadra az élet, képes vagy a gyógyulásra és arra, hogy új célt találj. 
Rajtad áll, hogy hogy szövöd tovább a történetet. 

• boldogság életcél előrelépés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!